Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai

492 0/1932.-33, 271 Dr. MIHÁLIK PÉTER tudományos dolgozatainak II. I foku bírálata. Előterjeszti: Dr. LENH0SSÉK MIHÁLY ny.r. tanár. Tekintetes Orvoskari Tanártestület ! Dr. Mihálik Péternek, az anatomiai-tájbonctani intézet ad iunktusának aziránti folyamodványát, hogy a ” tájbonctan” cimü tárgy bél magántanárrá képesíthessék, tanártestületünk.1933. évi május ho' 16.-án tartott VI. rendkívüli ülésében a képesítési eljárás első fo­­kán elfogadta s tudományos dolgozatainak elbírálásával alulírottat és Huzella Tivadar ny.r. tanár^urat bizta meg. Van szerencsém e megbízásnak a következőkben eleget tenni Mihálik ár. folyamodványához a következő dolgozatokat mellékli: ' 1./ "'Krystalloide im Nebenhoden der Fledermaus" Zeitschr.f. Anat.u.Entw.81.k.1926. Szerző leírja, hogy szentember első felében a denevér - mellékhere ductuli efferentes’testiseiben a spermiumok között fe­hér je-krystalloidok találhatók, melyek'a Reinke-féle krystalloidok­­kai egyforma festési reactiot mutatnak, .A krystalloidok a spermi - umokkal együtt bejutnak.a nőstény denevérek méhébe, ahol valószínű­leg a spermiumok táplálására szolgálnak; eleinte változatlan alak­ban vannak ielen azjuterusban, később . felduzzadnak, majd határaik elmosódnak es gyengébben festődnek, végül teljesen eltűnnek e rnéhet kitöltő .spermiumok között. Tápláló hatásukra abból következtet, hogy a denevéreknél a közösülés ősszel történik ugyan, de érett petesejtek csak.tavasszal termelődnek, tehát a spermiumoknak Ősztől tavaszig élő állapotban kell az uterusban maradniuk, hogy a termékenyítés meg­történhessék". 2./ Über die Zusammensetzung der peripherischen Nerven und den Zusammenhang zwischen Morphologie und Funktion der peripheri­schen Nervenfasern" Ergänzungsheft"z, Anat. Anzeiger 66.k.1928. .Szerőnek Dr. Kiss Ferenccel közös értekezése, melyben különböző állatoknak / kutya, macska, patkány, tyuk. kacsa, ga - lambj gvik, ponty/ osmiummmai és Weigert-Pál szerint festett kör­nyéki idegein végzett vizsgálataik alapján kimutatják, hogy az e%> lülső gyökerek és a mozgató idegek rostjai .túlnyomórészt vastag /.2-4/ velő hüvelyüek, a hátulso gyökerek és az érző idegek'pedig vékony / 1 vagy vékonyabb/ velőhüvelyü idegrostokból állnak. Velőt­­len..rostok a gyökerekben nem voltak kimutathatók. Szerzők a vastag velőhüvelyü rostokat somatomotorosnak. a vékony hüvelyüeket részben somatosensortusnak, részben praeganglionalis efferens / parasympat­­hicust is beleszámítva/ rostoknak tartják, A rami communicantes va­lamennyi szelvényben tartalmaznak vékony és vastag velőhüvelyü, va- 1amint velötlen rostot. 2./a. " Über die Zusammensetzung der peripherischen Nerven und den ’Zusammenhang zwischen Morphologie'und Funktion der'perip­herischen Nervenfasern." Zeitschr.f. Anat.u,Entw.88.k.l928, ^ / Dr. Kiss Ferenccel közösen irt ertekezes. Az előbbinek ^ 5<3/l ■ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom