Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.09.26., 1. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 106. XIV. A Pasteur kórház ügye.

intézetek évi "egész"hullaszükséglete /minthogy a kiinikaK holtbeste i mind oda kerülnek / a fővárosi közkorházak )ó1 összesen

«

4-5 holttest, a három mütéttani intézeté páig alig haladja meg

évente a 8-10 holttestet.

.

az elmúlt időkben, nevezetesen a század elején az anatomiai intézetnek jelentékeny hullaforrása v0i-t s zékesfóvárosi szegényház. Ez a forrásunk azonban már évtizedek előtt teljesen elapadt és sok utánjárás ellenére sem sikerült onnan holttestekat kapnunk. Legutóbb kérésünkre és sürgetésünkre a fővárosi ozegényháztéri szeretetotthon igazgat6-tőorvosa késznek nyilatkozott a maga részéről a hozzátartozók nélkül elhalt szegénysorsu ápoltak holttesteinek az anatómiai intézet számára való átb _ engedésére, és ezen az alapon a dolog 1ehetővététele céljából

az igazgató-főorvos tanácsára Budapest székesfőváros polgármesteréhez intéztem ezirányu kérvényt. Az e tárgyban a polgármest

tér úrtól kapott választ bátor vagyok az előttünk álló nehézsén. - *

gek bemutatására szószer int közölni. " Budapest székesfőváros

•• , 'T '

polgármestere 50217/1932 II.szám. Móltóságos órám ! ü székesfővárosit szeretetotthonokoan .hozzátartozók nélkül elhalt szegénvsorsu ápoltak holttesteinek az anatómiai intézet számára orvosképzés céljaira kiadása ügyében a székesfővárosi tiszti főorvos véleményének meghallgatása után az alábbiakról értesítem. a kérdésnek az orvosképzést illető kétségtelen nagy jelentősége és fontossága mellett meg kell ál lapítanunk,hogy a köE- kórházakban hozzátartozók nélkül elhalt és a szeretetotthonokban gondozott, elhalt ápoltak között elbánás szempontjából fontos különség van. a szeretetotthonokban gondozottak igen nagy százaléka a háború óta fennálló nagyon súlyos gazdasági helyzet következtében elszegényedett középosztályból került ki. a jobb napokat látott tisztviselő, iparos .és kereskedő tömegével került

a szeretetotthonokba. Soknak talán nincs is közvetlen leszárma(

zója, de vagy egyéb hozzátartozója, ismerőse és jóbarátja, aki, ha tudja, esetleg támogatja is és sorsát figyelemmel kiséri. a kegyeleti érzés nem hagyható figyelmen kívül még az alsóbb nép-