Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.03.13., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 95. Dr. Hidassy Dezső ft.tanársegéd megválasztása

-3- . >$48 ^65

mozgatni; 5 nappal a László kórházba való felvétele után váratlanul medált. A klinikai diagnózis gumőkór volt. Boncoláskor a cysterna

pontocerebellomedullaris mindkát oldalt diónyira kitágít, i-ágabb volt a IV. agykamra is. A koponya ás nyaki gerincoszlop összeköttetés» nagy mértékben megváltozozz, a dens epistrophei a nyakszirtcsonttal izesölt ás felfelé hátrafelá tolódott, úgy hogy a halál a nyultveló nyomása következtében jött létre. A nyak szir te sont ás a nyaki gerincoszlop Röntgen átvilág it ássál és közvetlen megtekintése által a csooftok ás szallagok, erek ás idegeken azt deritette ki, hogy az atlas a nyakszirtcsonttal csontosán úgy egybeforrott, hogy mint különálló csigolya nem volt felismeihető. Az igy megvastagodott nyakszi rtcsontnak az epistiopheussal való Ízületein artritis d formans jelei voltak megállapíthatók, de csigolya gümőkómak saami nyoma sem látszott.

Bázi vizsgálatainak alapján felveszi, hogy esete a Kollman által leirt atlas-assimilatio körébe tartozik, őzt mutatja nemcsak az erek, idegek lefutása, hanem az is, hogy a megvastagodott nyak szir te sent alsó rászán az atlas durványai jól kivehetők voltak, az atlas-assimilatio ezen esetben fokozodó rendellenes fej tartást, majd az epistropheus ízületeiben arthritis defoimanst vont maga után; a dens epistrophei fokozatos felfelá nyomulása vezetett a IV. agykamra ás a cystemák kitágulására és »égül nyultveló nyomás folytán halálra.

Az Ízületekben rendellenes meniscusok is képződtek.

Bázi ezen dolgozatát angol nyelven is közölte az Midlives of Pathology 1931. évfolyama; úgy a magyar, mint az angol szövegben 12 fénykép segíti elő az olvasó tájékozódását.

Vesepyramistömlők. A magyar Pahologasok Társaságának 1932,-i nagygyűlésén tartott előadás, megjelent a Társaság évkönyvéből. A vesepyramis tömlők jóval ritkábbak éskevásbbé is ismeretesek, mint a polycysticus vesét rendszerint előidéző vesekáregtömlők.Bázi 4 vesepyramis tömlő esetet észlelt, amelyeket behatóan megvizsgált, tísetei közül két őben csak az egyik oldali vesepyramisok tartalmaztak tömlőket séppen ezen kóros oldali vose= kisebb volt, mint a normális, mert a tömlős vesének a kérge elsorvadt. A pyramistömlők általában nem nőnek nagyra;, egyik esetében közelebb voltak a kéregállományhoz,, a többiben inkább a pyramisok szemölcsi részében fontoltak elő. a vese