Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - XIV. Apró tanulmányügyek - 93. Az egyetemi jubileum alkalmából alkotandó törvénytervezet megküldése Kolozsváry Bálint megszövegezésében

4, ;.,i Q O Ü

—- ''-"i - s g é s f orma i 1 ag szab ot os an oidj^ meg és munkájával az egyetem tanácsának és a karoknak legnagyobb báláját érdemelte ki.

e *

Szí adits Károly módosítása alig változtat a törvényen s javaslatai a codificatio terén évtizedeken át szerzett nagy gyakorlatán nyugszanak és a törvényt tökéletesítik. Azon javas!ata,hogy az Y. §. ne tartalmazza azt az intézkedést hogv g? országgyűlés mindkét Mzának együttes ülésében felolvasandó - helyes, mert ez a törvényalkotás módjára vonatkozik s amennyiben ezen módot a tekintetes Tanács óhajtja, akkor azt külön felterjesztésben kérheti. S tervezetnek sorsa tudniilik az, hogy a Tanács ál tál elfogadott tervez tét a val1ás-és közoktatásügvi Miniszter ur egyetemi ós törvényeiokészitó ősztálya k#»l 1 letárgyalja, az igazságügyminiszter véleménvét kikéri, azután a kultuszminiszter ur a minisztertanács elé terjeszti, sót a Kormányzó urnák is bejelenti.

Az orszárcgvülés- mindkét háza a koronaőr választásakor tart együttes ülést s a praecedensek nem szolnak a mellett, hogy az egyetemi törvény felolvasása ilyen pgyütt^s ülés keretében történjék.

De hg a törvény szövegezőjének ezen javaslata meg is valósulna, annak előkészítése, külön felterjesztés-és indokolás alapján történhet.

A Szí adits Károly által egyszerűsített és tökéletesített szövegen egyetlen kis változtatást javasol s ez az, hogy Maria ierezianak ne Nagy Királyné Asszonynak, hanem Nagy Királyunknak nevezzük, úgy ahogy a magyar historia s magyar közjog

másfél század óta nevezi.

A törvény olyan tökéletes szerkezetű es szép— I

ségü, hogy az minden olvasójára mélységes benyomást tesz.. Éppen ezért azt javasolja,^ h°gy annak megalko____________ IM ;