Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
- 2 ben a valódi rayatonia tisztára az izomzat elsődleges bántalma 3. / Beiträge zur Histopathologie der " lecithinoiden" Degeneration. Virchows Archiv Bd,261.1926, A meningitis tuberculosa egy esetében részben az idegsejtekben, részben azokon kivül, de rajtuk fekve, festés szempontjából a Tay-Sachs-féle betegségben elhaltak idegrendszereben talált lecithinoid elfajulás! szemcsékkel azonos szemcsék voltak találhatók. Ezen súlyos toxicus bántalom alap ján előállott, tehát exogen szemcsék a haematoxylinnal való azonos festődes következtében semmiképen sem azonosithatók á Tay-Sachsnál keletkezett endogen szemecskélckel; e két rend - beli termék tehát éles genetikai különbséget mutat. A lecithinoid anyag úgy festési mint chemiai szempontból a lipofus-' cinnal rokon, ae nem azonos, nyilván több linóidnak keveréke. E vizsgálatokból kitűnik, hogy különböző eredésü korfolyamatok azonos elhajulási anyag keletkezésével járhatnak. 4. / Beiträge zu einigen*anatomischen Problemen der progressiven Paralyse. Archiv.f. Psychiatrie Bd.80.1927. 11 paralysisben elhalt beteg közül 6 malária oltással, 2 maláriával és tejjel, 3 csakis tejiel^lett kezelve; ezen anyag alapján a maiária-oltás gyógyitó hatásának kér - dése lett megvizsgálható. Ezen az alapon nyert adatok következtében szerző visszautasitja a bécsi iskola által hangoz tatott " He ilentZündung"-ot. mert nézete szerint a^gyulladás csökkenését olvassa ki inkább a szövettani készítményekből; igy tehát a körfolyamatnak ,mesodermás komponense az, amelyre hatni képesek vagyunk. Érdekes lelete,‘hogy 2 rohamszerű paralysis esetben a'gyulladásos folyamat súlyosbodását nem találta, szintúgy nem talált a kórtünetek és az agyvelő helyi relvaltozásai között párhuzamosságot; végül mikroglia elváltozásai a paralysisnél a makroglia elváltozásaival még a legfinomabb részletekben is egyezőknek látta. *5,/ Über die Konochenbildung des Gehirns.Virchows. Archiv.Bd.265.1927, A súlyos paralysis progressiva egy esetében az egyik oldali putamenben körülirt lencsényi csontképződéc volt található, melvnek szövettani vizsgálatából kitűnt, hogy^osteoid szövetről van szó, vagyis kötőszövetes alapon képződött anyagról; kimutatható volt továbbá, hogy a csontgóc nem sorol ható'a valódi osteomákhoz, hanem metaplastikus elesontosodas következményének tekinthető. A folyamat egymásutánja; 1./ körülirt parenchymaszetesés, 2./ ennek elmeszesedése,-3/g a meszes gócnak kötőszövete s eltokolodása és elcsontosodása. 6./ A paralysis progressiva-ellenes gyógykezelésről, klinikai és histologiai szempontból, Somogyi*István és Büchler Pál tanársegédekkel közösen irt dolgozat* Orvosképzés.1927. Ebben a közös dolgozatban szereplő szövettani részt szolgáltatta és lényegileg a 4/ alatti leleteit sorolja fel. • * * * 7./ Zur Frage der Eisenreaktion im Gehirn. Archiv.f, Psychiatr. Bd. 35.1928. Liagyarul; Vasrcakcio a paralysis prog - ressiva kórisméjében. Orvosi Hetilap. 72.évfolyam.35.szám.1928 ioH
