Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1933.04.25., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IX. 75. Magy. Analytikusok Orvostársaságának alapszabálytervezete
másolat. TEKINTETES TANÁRTESTÜLET ! A II . sz. kórbonctani Intézet által folyó tanévre kiirt " A gümő ás gumma^elhatároló kórisméje szüveti metszetek hamuképe/ mikro incineratio/ alapján"-cimü pályatételre egy pályamunka érkezett be: " Pulvis et umbra^sumus’'- " Dum spiro, spero " jeligével és a dékáni hivatal által 8836 1932-33-sz.■alatt iktató team. A pályamunkát a dékán ur Öméltósága íelszc litására az alábbiakban elbirálva terjesztem mély tisztelettel jelentésemet a tekintetes Kar elé: A fentebb jelzett pályamunka 80 negyedivnyi gápirásos szövegben, 6 igen szép mikrophotogrammal, 4 szines mikroskopiumi rajzzal, és számos metszettel kiegészítve lett benyújtva. Mindezek áttanulmányozása alapjár megállapíthatom, hogy a folyamodó igen szorgalmas és gondos munkát végze A kitűzött thérna egy olyan újabb histomethodikai eljárás kipróbálására vonatkozott, amellyel kórszövettani viszonylatban eddigelá hazánkban érdemlegesen senki sem foglalkozott. Külföldön ellenben azok után a kezdetleges próbálkozások után, amelyeket elsősorban botanikusok végeztek, Policard francia szerzőnek éppen a microincineratio zppesán ve zett alapvető munkásságára már 1929-ben ráirányult a figyelem, a német pathologusok 1931. évi müncheni congressusán 3CHUITZ-BRAUNS bonni és külc nősen Gerlach baseli kórboncnok keltettek ezzel az uj eljárássál végzett vizsgálataik bemutatásával igen nagy érdeklődést és elismerést. Tudvalevő,hogy gümo és gumma között különösen probakimétsz S- sek alkalmával egyszer-másszor nehéz lehet különbséget tenni, ha az általánosan bevett szövettani technikai eljárások csődöt mondanak. Ugyanígy nehéz feladat elé állíthatja a pathologust különösen az, ha régi je zes nélkül maradt múzeumi készítmények között kell az előbbi értelemben különbséget tenni, mint ahogy az Bécsben az elmúlt években rendezett hatalmas nokitansKy muzeum rendezése alkalmával megtörtént. Utóbbi esetben Maresch intézetében Goionini egy ezüstözési eljárást dolgozott ki, mely a nagy magános gümők teljesen elsajtosodott terülébén belül feltüntetni tudta az eredeti talajszövet finomabb rostos szerkezeti vázát, bál töredékesen is. szemben a gummának egészen ellentétes képével. Ezek utál. figyelemreméltónak látszott pályakérdésként választani azt, hogy mutatkozik-e különbség a két említett fertőző sarjadzásos daganat elhamvaszd tott metszeteinek hamukápei között. A pályamunka kapcsán végzett vizsgálatok bebizonyítják,hogy a gummáknak és gümőknek általában mindig több a szöveti hamujuk, mint az ép szöveteké. A tuberculum még a gummánal is gt dagabb hamuban és elhamvasztott metszetei a calciumban való gazdagságra! jellemző fedő fehér képet mutatják. Mikroskopiumosan vizsgálva a hamukéi igazat adhatunk a pályamunka azon megállapításainak, hogy vizsgálódásunk a gümő kapcsán egmemúbb szerkezetű, sűrűbben szőtt finom rajzolatú górcsovi hamukénre talál, mig a gumma metszetének elhamvasztása után durvább csomosabb rostokból álló hálózat marad vissza. 1 I A hazai kórszövettani vizsonylatban elsősorbanpigyan szerény methodikai irányú, de sikeresen megoldott és szinte úttörőnek nevezhető pályamunkát a legmelegebben ajánlom jutalmazásra. Budapest, 1933.április hó 20. Mély tisztelettel: •/ BALOGH ERNŐ dr. s.k. ny. r. tanár. I
