Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

- 11 -iT

fét teljes£n__uj tünetet ir_le, melyek az otoiagnostikaban kétségtelen haladást jelentenek:

'1. Dissociált szemmozgások / oldal-localisatios tünet/.

Kig középállásban a bulbusok mindig egyformán vesznek részt a nystagmusbaü, addig oldalállásban - a normalis nystagmustól eltérően- az egyik bulbus intensitast • es nysta^'űus-tartamot illetőleg másképen is viselkedhotik. Ezek a különbségek mint nem vestibularis eredetű, hanem centrális szemiaeg-tonuskülönbségek megnyilvánulásai, oldallocalisatio szempontjából jól értékesíthetők.

/ * *

2.- Centrális laesiora utaló tünet.

setén következik be. Utóbbiak lehetnek középfülgyuladások' maradványai. Ismerteti a cholesteatoma tüneteit és szövődményeit . majd a spontán gyógyulási lehetőségekkel foglal * kozik, A diagnosist föltétlenül csak a cholesteatomas tömeg kimutatása biztositja. A conservativ kezelés célja a cholesteatoma eltávolítása a hallójáraton keresztül kisebb beavatkozásokkal, mint pl, a nagy körültekintést és jártasság^ igénylő atiieus-Öblítésekkel, sarj- és halláscsont* eltávolításokkal, bór-alkohol-csepnek alkalmazásával stb.

Ha a conservativ kezelés csődöt mond, vagy ha a cholesteatoma nagy, ha retentios tünetek állanak fenn. vagy pedig szövődmények jelentkeznek, haladéktalanul el kell végezni a gyökeres fülmütétet / aitico-antrotomia/,

23./ A gyenge ingerrel kiváltott caloriás nystagmus és‘részjelenségeinek felhasználása az otoneurologia diagt

nostikájában.

/ Habilitatios dolgozat./

* * * *

Orvosi Hetilap LXXV. 11.sz, 1931.

A statikai functionalis vizsgálatok gerincét a kalorizálási vizsgálatok képezik, melyeket Kobrák ezirányu dolgozatainak megjelenésűig nagyobb tömegű viz befecskendezésével végeztek, amely eljárás azonban a betegnek sok kellemetlenséget jelentett / szédülés* hányás stb./ A Kobrák- féle gyenge ingerekkel való vizsgalatoknak azonban,inkább csak elméleti jelentőségük volt, a gyakorlat számára Veits igyekezett megfelelő módón felhasználni az elvet,mig szerzq két évikisérletezés után ez alapon elindulva oly eljárást dolgozott ki a gyakorlat számára, mely szem'ajott tart nemesalg_a_ 1 abyrintli-, hanem_az otonguroj.ogiai_dj.agnostlka moUern követelményeid Is: amelledt az eljárás sem * szédülés!, sem egyéb suhTectiv^kellcmetlensóget nem idéz elő, trauma eseten is alkalmazható a másik oldalról történő sensibilisatio révén: exactabb eredményeket ad a tömegfecskendezésnél, mely utóbbi inkább a perifériás, - szerző eljarasa pedig inkább a centrális tonuskülönbségeket hoz- ' za ki. Leírja az eljárást, melynek,lényege az, hogy 10 ccm; 20 fokos vizet'fecskendez a hallójáratba 25 foknyira elorehajlitott, u,n. indifferens - fejtartás mellett. Az esetek szazai alapjan'meg volt állapítható, hogy a normalis lap * pangasi szak 3-5 rnp,, a nystagraus-tartam középállásban 80- 110, oldalállásban további 8-14 np. szokott lenni.