Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

2 die Fixátinosstellung des Oberarmes. / Zeitschr.f.Orth.Chir. Külföldi tanulmányútján a bécsi testegyenészeti ' kórház vállbénulásos anyagát,áll itotta össze, különös tekintet­tel a vállizület mechanisrnusára. Összesen 13- eset került műtét­re, ezek közül 10-et volt alkalma'utánavizsgálni. A vállizület merevitésnél a lapockamozgások,helyettesítik a tényleges váll­­mozgásokat, éppen"ezért műtétnél a merevités helyzetére fordí­tandó^ legnagyobb figyelem. Tapasztalatok alap ián az eddig használatos vízszintesig előrehozott,kar mellett ajánlatosabb az u.n. tisztelgő helyzet, amely a béna vállizület működését jóval kiadósadba teszi. A rögzítésre ezek,alapján a 90 o-os abductió, a'135 o-os előrehozást és kifelé rotatiot tartja a­­jánlatosnak* mente aip Arm und Bein. / Zeitschr, f. Őrth. Chir, h.48. és O.H. Ugyancsak külföldi utján a heidelbergi klinikán végzett mechanikai tanulmány, amelyben .a kar és láb,leszorító szalagainak erőátviteli szerepét tisztázta az inak és hosszú izmok működésével. A csukló és bokaizületre áttevődő erő alap­ján arra a következtotósro jut, hogy in-átültetéseknél a ha­ránt szalagokat épen kell tartani. Ha az átültetendő inakat nem­csak a bőr alatt, hanem ezen meglevő szalagok alatt vezetjük,, át, uj tapadási'helyükre, a szalagok ercjo a mozgatási lehető­ségeket fokozza. 7. / A lúdtalp kérdése a gyakorioorvos szempontjából. / 0.H.1927./ " ’ , , , , , A gyakori öar vos szamara ismerteti a,ludtalpas elfordülés lényegét és a kórismézés szabályait. Kétségtelen, hogy a súlyos eliordülés megelőzése a gyakorioorvos kezében van. Körvonalazza a helyes kezelés alapelvét, amely nem merül­het ki 'abban az egyszerű tanácsban, hogy lúdtalp betétet kell hordani. A betét kérdése,úgy a gyakorló, mint a specialista or­vos számára nagyjelentőségű. A kérdés sarokköve a helyes mo­­dcllvétol, /amely nem az eltorzult, hanem a kiegyenlített la­bat kell, hogy tekintetbe vegye. 8. / Coxa vara és epiphysiolysis, különös tekintettel a sérülés szerepére. / 0.K.1923./ Az I.sz. sebészeti klinika és a müncheni Lange­­klinika 60 coxa varas esetét dolgozta fel,'részletesen foglal­kozva a klinikai és röntgen-vizsgálatokkal. Az utóbbiakra vo­natkozólag uj mérési módszert állapított meg a sérülés szere­pének tisztázására.. Vizsgálatai alapján megállapítia, hogy a pontosan,felvett kórelőzmény, lelkiismeretes klinikai vizsga­latot, kétoldali szerkezetet jolmutató röntgenkép, melyen az összes mérések és- összehasonlítások elvégezhetők, ma már biz­tossá,tehetik a,kórismét olyirányban, hogy trauma vagy (cson­tosodási zavar áll-e fenn; s ezáltal a balesetek befolyásának kérdése,is megközelíthető. Rajzok és röntgenképek támasztják ala mérési módszerének használhatóságát. Nr .48.és O.H. 1927./ 6./ Über die mechanische Bedeutung der queren Liga-7./ A lúdtalp kérdése a gyakorlóorvos szempontjából

Next

/
Oldalképek
Tartalom