Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1933.06.13., 1.,rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 46. Az 1933/34.tanévre felvehető I.éves hallgatók létszáma
- 69 -betünőbb a helyzet kedvezőtlen alakulása, ha tekintetbe vesszük,hogy a háború előtti, tehát 18.700.000 lakosra eső létszám a lakosság számának 8,700.000-re való csökkenése mellett le kellett volna, hogy essen 2.668- ra. A valóságban pedig megnővekedett 8.194- re. Az orvosi felesleg tehát már 1930-ban 5526-ot tett ki. Hogy most 1933-ben hányorvősünk van pontosan meghatározni nem lehet. Egyrészt azonban abból a tényből,hogy csak a fővárosban 1931-ben 218,1932-ben pedig 216 uj orvo— si oklevelet hirdettek ki, másrészt abból,a tényből, hogy az utóbbi évek átlaga szerint a szaporodás 7 % körül mozgott,bizvást következtethetek arra, hogy az orvosok jelenlegi létszáma a 9.000-et jóval meghaladja, tehát hogy a háborút megelőző arányhoz viszonyítva mintegy 6000 orvos feleslegünk van. Olyan ijesztően nagy szám ez, amelynek teljes eltüntetésére még az orvostermelés teljes szüneteltetése mellett is kb.egynegyed század volna szükséges. Pedig a gazdasági helyzet ma rettenetes megromlása mellett még a háború előtti arány is túlságosan nagy. A háború előtt 18 millió 700.000 lakosra eső 5758 orvos nagy-része megélhetése eszközeit megtudta találni, ma a beteg biztositás kereteinek bővülése és az általános elszegényedés mellett fiég annyi sem tud tisztességesen megélni. Legújabban is rettenetes csapásként nehezedett az orvosi rendre a Társadalombiztositónak az a rendelkezése, amely a vidéki' kezdő orvosok nagy számának fizetését egész 80 %\JLg emelkedő apasztással sújtotta. Orvosok nagy tömege nyomortanyákon ten--4o 1Z
