Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)
1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)
12 Minthogy 1916-ban a gyógyszertani intézetben Bókav tanár tanársegédje lett, majd adjunktus és magántanár /: n A kisérleti gyógyszertan" tárgyköréből/,csak előnyére vált, hogy ott az élettannal és kórtannal oly szorosan összekapcsolt gyógyszertani kisérletezésben még inkább tökéletesithette magát. 1921 őszén került Debrecenbe, ahol most a hygiene r. tanára és a gyógyszertan helyettes tanára. Két éven át volt dékán s azóta több Ízben / jelenleg is / prodékán. Tagja a Természettudományi Tanácsnak, főtitkára a Tisza István Tudományos Társaságnak, elnöke a 0. Orvosszövetség debreceni fiókjának stb. Az egyetemi és kari élet minden részéből bőségesen kivette a részét. Tehát ha kevesebb időt töltött is külföldön mint äzentgyörgyi tanár, de annál több szolgálatot tett a magyar kultúrának eddig is. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy módszertani készültség dolgában Bélák első helyen áll. Nem találhatunk hazánkban olyan szakembert, akinek módjában lett volna a kórtannal kapcsolatos sokféle módszert ily alaposan el - sajátítani. Általános képzettségére csak előnyös, hogy a német nyelven kívül olaszul beszél, sőt az érettségit is olasz nyelven tette Fiúméban. Az összes számbajövő jelöltek közül tehát Jeney tanár, mint egyik egyetemünkön az általános kórtan ny.r. tanára az egyetlen, aki a kórtanra készültség terén vele mérkőzhetne. Ha szembeállítjuk ezzel azt a tényt, hogy dzentgyörgyi tanár kórtani intézetben nem működött, szegedi tanszékét is csak egy év óta tölti be, akkor nem kétséges Bélák i,iiórtani tanszék jelöltje, erősen kimagaslik ázentgyörgyi fölött, aki csak bizonyos irányú vegyi met hodikája és anatómiai- szövettani tanulmányai révén tűnik ki. Bélák tanár meghívása ezen okból tehát egyáltalában