Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

- 69 -lenne. Ezeknek a garanciáknak a megszerzésére őt mint későbbi boldogulásának egyetlen biztos zálogára serkenteni magunk is szeretnénk.

nézzük, szakközléseioől vitán felülállóan megállapíthatjuk, hogy már a kezdet kezdetén nagy önállóságot szerez magának. Tanulmányútján aránylag rövid ideig maradt meg egyhelyben, még a 1eghosszabb,igy 1 évre terjedő külföldi tartózkodása alatt is. Ezekután talán nem tévedünk, x\a, elsősorban autódidactának rainősitjük. Dolgozatai rendkívül érdekes sőt igen élénken váltakozó kérdésekkel foglalkoznak.Mindenesetre ezzel látszik összefüggeni,hogy nyitvahagyott kérdésekkel,felvetett de még megoldásra váró újabb problémákkal záródnak nem egy alkai ómmal.

bírálatba bárminemű személyi vonatkozású támadást,vagy bántó célzatot belevinni akarnánk, kötelességünkből folyólag nem tudjuk elhallgatni azt az érzésünket, hogy

KaNGFELD GEZa dr.mint kutató szakember semmi szin

alatt sem tartozik a klassikus typushoz, hanem az u.n. romantikus jellegühöz. Ha ezt a sajátságot párosítjuk említett autódidactásdgával s fiatal munkatársival készült társdolgozataiban még csak jobban megerősödött tudományos autokratiájával csak igy tudjuk megérteni, hogy nem is egy, hanem több közlése jelenhetett meg,amelyek szerte a külföld előtt ismertté vált olyan éles kritikát váltottak ki,mint fentebb idézetten a HÁRI rÁLEt 5s a Hans »inberste inét említhettük. Már pedig hinterste in nagy tekintélyét sem lehet tudományos viszonylatban lebecsülni. \> intersteinnak a narcosisról vallott felfogását Alcock,Chiari,Höber,Liliie, Lepeskin, Osterhout,Loeb,Joel,Me Glendon kísérletei erősítették meg. Ahelyett, hogy I ahóFELD tanárnak mint egy társ-Ha MaHDFELD G^Za dr. tudományos pályafutását

anélkül, hogy ezen kötélességszerüen vállalt