Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

- 46 -%

Az első csoportban felsorolt anatómiai és hietologiai irányú Boltozatai f igyelemreméltó és manapság is helytálló szolid megáilapitásokkal szolgálnak, így pl.első dolgozatában megállapitja a többi között, hogy a rectuan columniát a tunica propria inucosae megvastagoaásai és nem sima izmok hosszanti kötegei okozzák. Figyelte a fedőhám alakváltozatbeli eloszlását és e tekintetben Herrmannak vizsgálatait nagyjában megerősítette. Vizsgálta, hogy a zona columnaris többrétegű hámja meddig terjed fel.Ezt átlagban 9.5 mm. illetőleg 10 mm-nyinek, kivételesen 16 mm-re fel** terjedőnek is találta. Ez az első munkája főképen utánvizsgálódási jellegével tűnik ki, mint első szárny próbálgatása. Az első csoportbeli többi négy dolgozata. különböző állatfajok és az ember üvegtestónek szerkezetével foglalkozik.Szinte kisebb monográfia számába megy márcsak terjedelménél fogva is ez a négy munkája. Az ember üvegtestének egyedüli lényeges alakilag megfogható alkotórésze egy finom fibrillaris támasztóváz. Ez korántsem élettelen,hanem önálló növekedésre és sokoldalú differenciálódásra képes orgánumként fogható fel. A progressiv jellegű kialakulási ío“ }yarmataival szemben az első regressiv jellegűek a 40 életév felé lépnek fel, főként a középponti részeket illetik, ahol a 60 év felé az annakelőtte helytfoglalt alaki structura teljesen feloldódik. Gondosan követte hót hónapos magzattól kezdve a fejlődés egész folyamin az üvegtest viselkedését és az üvegtest csatorna első jelentkezésétől kezdve annak eltűnésén át szinte lépésről-lépésre kisérte az alaki szerkezet megváltozását. Lenhossék Mihály tanár a "Die Gegenwart der Mfcdizin"-c.sorozatban megjelent önéletrajzában Szentgyörgyinek az üvegtest szerkezetéről szóló munkáját intézeti tanítványa* egyik legjelentősebb