Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

f. rhys. 26. K. és u.ez magyarul Math.és Terras Tud.Ér» tesitő 1913./

E három dolgozata közül az elsőben egy praeparílási módszert ir le,melynek segélyével a macska gastroenemimsának a vcrét izoláltan lehet a vergaz analytikai vizsgálatokra nyerni.Az izom nemcsak az ö összehúzódás alatt, hanem még azután is több oxygent fogyaszt,mint annakelőtte. Az oxygent arra használja fel, hogy újra összeszedje magát. Ha az ischiadikust átvágja a vér átáramlása gyorsabb lesz. A második közleményben a subayillaris nyálmirigynek s a csontváz izomzatviak viselkedését vizsgálta,a vérnek különböző oxygen tensiója mellett, a gl. submanillaris még akkor is ugyanannyi Og-t használ el,, amikor a vérben igen alacsony ért kre száll alá az 0 gtensiója.Ezzel szemben a harántcsikolt izom kevesebb Gg fogyaszt, ha ez a vérben is raegceökken. a szivre és a vesékre vonatkozólag nem lehetett hasonló vizsgálatokat ugyanennyire exact módon elvégezni,mert ezekben több más tényező közrejátszik.a legutolsónak jelzett cambrid” gei dolgozatában azt a megállapítását tartja leglénye“ gesebbnek,hogy az idegben az actiós áramon kivül még egy másik processus is jelentkezik az izgatás alkalmával, aminek a periódusa jóval hosszabb és azáltal van jellemezve,hogy tartama alatt az ideg polarizálhabósága csökken. Araikor ezt az eredményt egy előzetes közleményben közzétette,borúttau tanár a Centralblatt f. A'hysiol .26-ik kötetében azzal a szemrehányással illette,hogy azt a jelenséget tternann,ő maga Joruttau, továbbá Votch és durch is már megfigyelték. 13oruttau azután /amikor a részletes dolgozat kéziratát /erzártol megkapta/ annyiban elismerte a maga rérszéről fennforgó félreértést,hogy /erzár a hosszuidőtartamra helyezi a legnagyobb súlyt és ezt újnak jelöli meg. ű maga is figyelemmel követte A.i.Joruttau/