Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)
1932.06.14., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 106. Felvételi orvosi vizsgára vonatkozó javaslat - 107. Szabálytalan előminősültséggel beiratkozott hallg.kiegészítő érettségi megszerzésére való utasítása
50 -7Í4 amelyek a makroskopial anatómiához állanak közelebb*sőt féligmeddig ahhoz ie tartoznak, t.i. a mikroskopos organo1ogiában. Első három dolgozata, amelyeket még kolozsvári idejében irt és az Erdélyi Muaeuraegylet Értesítőiében tett közzé, oeteologiai irányú és a haláAfcékcsontra vonatkozik. Budapesten közölt dolgozatai közül a két elsőnek tárgya a szemizraok eredésraódja és a méhkürt vérerei. I92l“ben jelent meg egyik legfontosabb dolgozata, az erectióról szól ó, amelyre vonatkozó raakrosjsopiai és raikroskópiái vizsgálatait részben még Kolozsvárt ejtette meg. Ezen igen beható és terjedelmes dolgozata,mely physiologiái tekintetben is figyelemreméltó eredményekre vezetett*külföldön is elismerésben részesült, s adatait a férfinemiezervek anatómiájával foglalkozó újabb könyvek és közlemények kivézel nélkül idézik,bőven felhasználják és kellőleg értékelik is, amit számos idézettel bizonyíthatnánk. A vérerek szövettanával általában egy 1925-ben csak magyar nyelven megjelent dolgozatában foglalkozott, a makroskopiai körbe tartozik még egy-egy dolgozata a dobüregnek a halántékárokkal való Összefüggéséről és a májverőér változatairól. Dolgozatai közül kiemelendő még egy fiatal emberi pete leírása, továbbá egy Vő^id*illustratlókkal ellátott tájbonctani tankönyv, melyet németül is megjelentetett, s melyet hallgatóink szívesen használn&k. kozik, részben raakroskóplás praeparálás, részben mikroskopikus készítményeknek lupenagyitassa! és gyenge nagyításokkal való vizsgálata alapján. Már 6 dolgozatot közölt e tárgykörből*»agyar, német*francia és angol nyelven. Ezirányú dolgozatai közül talán legjelentékenyebb első értek zése,ai elyet még a budapesti I.sz. anatómiai intézetben készített LIHaLIK tanársegéddel együtt,s amelyben a környéki idegrendszer egyes részeinek vestag és vékony, velős s velőtlen romokból való összetételét Írják le a szerzők. Ők az ele>k, akik ezt a kérdést az egész környéki idegrendszerre kiterjedően vizsgálják meg és térg aljuk; eddig csak annyi volt ismeretes, hogy az elülső vagy mozgató gerincvelői gyökórekben főkép vastag velőhüvelyü rostok,a hátul só vagy érzőkben főkép 1920 óta a peripheries idegrendszer szerkezetével foglal-I
