Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)
1932.06.14., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 106. Felvételi orvosi vizsgára vonatkozó javaslat - 107. Szabálytalan előminősültséggel beiratkozott hallg.kiegészítő érettségi megszerzésére való utasítása
.710 -eraadik igen finom és süríi vízalkoté rostrendszer tűnik élőhelyenként kissé különböző elrendeződéssel. Az ezüstöt mohón ragadja magához. Ezek azok a már régebben ismert, először Oppel-tŐl 1891- ben a májban s lópben kimutatott,de által nos elterjedésükben csak az utóbbi években felismert rostok,amelyeket KUrEÍER ajánlatára rácsrostoknak /Gitterfasern/,újabban az ezüstraódszerekkel, különösen a Bielschovszky-féle módszerrel való festhetőségük miatt argentophil vagy argyrophll rostoknak is nevezünk. K rostokot a szeruő nem tartja igazi morphologiai elemeknek, hanem a sejtek folyékony véladók ban dynamikai, nevezetesen húzóhatásokra keletkezett, erővonalaknak megfelelő fonalszerü phyBikai tömörülésaknek. Megtalálta Őket különböző mechanikai hatásoknak kitett mirigy váladékokban is. E rostoknak, feltételezett rugalmas“ ságuk alapján, nagy jelentőséget tulajdonit a hajszálerek vérkeringésének ó© a mirigyeiválasztásnak raechanizmásában. Újabb élettAni vizsgálatokból, különösen .KKQGH vizsgálataitól kiderült, hogy a hajszálerek összehúzódásai függetlenek a szív,a verőerek és gyüjtőerek aktiv összehúzódásaitól, és függetlenek az ideg - és izomműködést 1 is. Automatikusan működő helyi mechanizmus kell,hogy kormányozza őket. K mechanizmus anatómiai alapját a Bzerzo a sejteket és szöveteket,hajszálereket és mirigysejteket kö-tulh lizó rácsrostokbanvéli megtalálni. ózereplésük aktiv rugója az egyes sejtek és a környező szöveteknek a sejtanyagcsere különböző állapotaival járó duzzadása és megkisebbedése, amire alapján egész rend a racerostok rugalmasságukat BJíBSMwisakZiii-szerükben répáinak. Ezt a tulajdonságukat a szerző aktiv rugalmasságnak nevezi. Ezen elnevezést nem nevezhetjük épen szerencsésnek,aminthogy félreértésekre és irodalmi polémiákra is adott alkalmat. Az aktivitás cvoltaképen nem kagukban a rászrostokban van, hanem a térfogatukat változtató sejtekben és szövetekben. Hogy a rácerostok rugal“ masak,azt HUiELLA a bécsi PLENKKKL szemben meggyőzően bebizonyította. De hogy a részletekben ezek a rácerostok, nég ha rugalmaoak is,hogy tudják a hajszálerek rhythmusos,a szívveréssel synchronikus összehúzódásait, továbbá a mirigysejtek elválasztó tevékenyeégét és a felszívódást előidézni,vagy elősegíteni,azt 40®
