Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása
2821/1930.-31. Dr. RAISZ DEZSŐ egyetemi tanársegéd tudományos dolgozatainak II. fokú bírálata. Előterjeszti: Dr. TOTH ISTYAN egyetemi xiy.r. tanár. Tekintetes Tanaritestület i A Dékán ür Öméltósága 528A93G.-31. sz. átiratában megkeresett, hogy Raisz Dezső dr. egyetemi tanársegédnek, ^aki " Szülészeti propedeutika" cinü tárgykörből lit at lóért folyamodott- s az első fokon-a legkedvezőbben át is jutott, - irodalmi dolgozatait ismertessem, illetőleg bíráljam a tekintetes Tanártestület előtt. E feladatnak a következőkben van szerencsém megfelelni. Dr. Raisz Dezső folyamodványához 28 dolgozatot mellékelt, amelyek közül 15-öt tudományos egyesületek ülésein adott elő. Habil it at ios dolgozatnak jelölte meg, az ” Ujabb_sz.empo.ntok a 2iagzat_s,züléji_agyvérzésének_projhy 1axisában" és a " A_női_ íi em z ő QU er ve k_gümo kő rj a j cimüeket. I./ Ujabb_ szempont ok a ma^zat_s^üjési_agyvérzjsének_ nrjphylaxisában. Előadta a Kir. Orvosegyesület 1927. május 14-lT ülésén: megjelent az Orvosi Hetilap 1927. évfolyamának 34. számában.^ E munkájában a szülés alatti agyvérzések közelebbi okával^foglalkozik. Amíg egy korábban készült dolgozatában csak általánosságban állapítja meg, hogy a kora magzatok,érszakadékonyságuk miatt mind"hajlamosak agyvérzésre, a terhesség végén szülöttek közül csak azok, akiket betegség, / lues// vagy öröklött tulajdonságuk praedisponál arra, ^itt'ja szülés mechanismusát, nevezetesen a korai"búrokrepedést állítja előtérbe, melynek következtében a magzat koponyája az egész szülés tartama alatt, azon szívó hatás alatt áll, mely természetes, de káros következménye annak, hogy magosabb nyomású helyről, alacsonyabb nyomású hely felé halad. Schwartznak’ azon megállapítása, hogy ezen szívóhatás következményeként az agyban is hasonló elváltozások jönnek létre, mint á koponyacsontokon kívül a^caput, succedaneum képéhen, képezi alapját e dolgozatnak, aminek bizonyítására anyagát, a magzat viz elfolyás miak ideje szerint rendezve, a korai burokrepedesek nagy aetiologiai jelentőségét, ki is mutatja. Ennek alap ián a koponyaüriverzések prophylaxisát abban latja, hogy a magzatot ezen károsan ható nyomáskülönbség alól még idejében kell megszabadítani s ezért olyan szülések kitolási időszakát, amelyeknél a magzatviz mar a tágulás leg - elején elfolyt, ne engedjük a normális időn túl elhúzódni, annál kevésbbé' sem, mert a szivhangok intact volta, nem ^mindig szól a magzat sértetlen volta mellett, ez utóbbi megfigyelése ne - vezetésen az, hogy ió szivhangok ellenére is agyvérzésé lehet a magzatnak, ^képezik conclusi-iának,legfontosabb alapját. A koponyaüri vérzések nagy jelentőségét azonkívül, hogy a magzati mortalitás okai között igen tekintélyes számmal van képviselve, az életben maradottak későbbi sorsa is szomorúan bizonyítja. Ot
