Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása

7 Az icterus neonatorum különféle magyarázataipák és a vizs­gáló eljárások értékének kritikai elemzése után rá tér saját vizs­gálatai eredményeinek ismertetésére, amely vizsgálatokat két irány­ban folytatott/ A köldök erek serumbiliruoin tartalmát vizsgálta a Hymans van der kolorimetriás eljárással, s arra igyekezett választ kapni, Hogy a megszületéskor meglevő bilirubin concentratio foka, egyenes^aranyban áll-é a később fellépő icterus fokával ? Az ered­ményekből azt állapította meg, hogy a magzatok, savójukban változó mennyiségű eperfestékkel jönnek a világra. Magas concentratio mel­let sem lép fel mindig sárgaság s hig epefestekü savóval biró új­szülöttek is ictericusak lehetnek. A vizsgálat másik! iránya az volt hogy a Vidal féle haemoklasiás krisis és az icterus neonato­rum között mutatkozik e törvényszerű összefüggés ? A vizsgálatok­nak ezt a részét Mihajlovics dr végezte s úgy találta, hogy ilyen viszonylat valóban fennáll. E két féle vizsgálat eredményeiből az icterus neonatorumról a következő felfogásuk alakult ki: A köldök erek bilirubin tartalmából, ami csak..a mái intra­uterin insufficient iáját jelzi, nem következtethetünk arra, hogy icterus lesz-é az újszülött vagy sem. A haemoklasiás krisis a máj extrauterin teljesítőképességéről as képet. Az intrauterin epe - festék termeléssel szemben minden foetus mája insuffitiens, az extrauterin élet fokozott productiojával szemben csak egyeseké. Az utóbbiak lesznek ictericusak, függetlenül attól, hogy mily magas a foetális serum epefesték töménysége. Laboratóriumi dolgozat, amely az egész ide vonatkozó iro­dalmat is részletesen felölei s bizonyítékokat nyújt Yllpő ismert felfogásában. 20. / Bac te r i umo k_j-e lenJ1őségo_a_f olyások kórok tanában^ Megjelent az Orvosi Hetilapban, az 1926 évfolyam 37. számában. A Schröder féle hármas beosztás alapján vizsgálta a hü­vely bacterium flóráját, egészséges nem terheseknél, terheseknél, vagmális fluorban szenvedő virgoknál, továbbá endometritis cer­­vicalisnál és régi gátrepedéseknél. E vizsgálatok eredményeiből,# mint novum főleg az emelendő ki, hogy endogen fluornál a.klinikai tünetek javulását nem követi mindig a flora feljavulása is. Átfo­lyás megszűnése nem jelenti tehát egyúttal a hüvelynek mint táp­talajnak megváltozását is. Az csak a szöveti constitutio saját - ságos anyagcseréjének teljes átalakulásától várható. Bactenologiai tanulmány, amely még .egy ma is igen ac­­< tualis nyilt kérdésnek tisztázásához szolgáltat adatokat. 21. / A méhfüggelékek lobosjBegbetegedásének gyógyítása^ Megjelent a Bársony János emlékkönyvben. 1927. A Bársony János emlékkönyv számára irt,16 oldalas dol­gozatában, a klinika 10 éves anyagán a használatos gyógyeijárások értékét s az ok eredményeit ismerteti. Kiemeli hogy conservativ műtétekkel hasonló eredményeket értek el, mint mások radikális el­járásokkal. ' Nem annyira statisztikai dolgozat, inkább kisebb monogra phiai, mely a tárgykör minden részletére tüzetesen rávilágít. 22./_Az újszülöttkor/ vérz_ésii ha/lnmoss^ágr/l_egy_ri.tka_ j3Sj3t_kapcsán_;_ Megjelent az Orvosképzés Kubinyi füzetében. 1928. Egy törvényszéki orvostani szempontból is fontos, egé-I r? A 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom