Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása

téknél is. A nagyon figyelemre méltó eredmények magyarázatát rész­ben a parenterálisan adott protein testeknek általános,- másrészt a terhes savónak a koramagzat szervezetére kifejtett specificus hatásában keresi. Ezzel megkapják az’időelött szülöttek a mater­­nális vér azon anyagait, amelyekre még szükségük van, de azoitat a koraszülés miatt már idő előtt nélkülözniük kell. Négy évvel a cikk megjelenése után, a német irodalomban Oettingen ugyanezen eljárást ajánlotta, amely közleményre válasz­képen folyamodó egy későbbi közleményében prioritását meg is ál­lapi tóttá, 3. / Ventrofi.xatiok 20_évről_L Előadta a’Kir. Orvosegyesület 1925. február 21-i ülésén. Megjelent az Orvosi Hetilap 1925. év­folyamának 24, számában. A klinika 20 éves retroflexios anyagát ismerteti azon tüneti és ortopéd gyógyeredményekkel, amelyeket a Werth-Folk- Bársony-féle műtéttel értek el. A dolgozat nem csak statistikai közlemény, inkább kritikai tanulmány, melyben a többi műtéti el­járások értékét is birálat alá veszi. 4. / Általános keveny_mj.lj:ári_gümőkŐr_a_gy_0Im®^áQL^^nr. Sió­adta a Magyar Nőorvos Társaságnak II. nagygyűlésén 1928. márc, 30.-án. Megjelent az Orvosképzés Kubinyi füzetében. A dolgozat célja az általános heveny miliáris gümőkór kiváltó okai között, gyakoriság szempontjából a gesta.tj.os folya­mat szerepét tisztázni, miután az irodalmi adatok erre nézve pon­tos felvilágositást nem adnak. A klinikai anyag tüzetes áttanul­mányozása után arra az eredményre jut "hogy a terhesség, szülés^ és gyermekágy mint kiváltó ok, sorrendben a baleseti serülések és mütetek mögött marad. A diagnosis nehézségeit esetekkel illustrál­­rá mutat a szemfenéki leiét nagy jelentőségére. Felhivja^ & elmet a tuberculoticus szülőnők és gyermekagyasok isolalásá-^ elengedhetetlen szükséges voltára s az újszülöttek Calmettezé­­sének szelesebb alapon való kipróbálását ajánlja. 5./ Krlt_ikai_megj_egyzések az_algid_a_sphyxia kezelésére_szol­­j=^tló_el járásókról. Előadta a Kir. Orvos egyesület 1928. november 3.-i ülésén. Megjelent a Budapesti Orvosi Újság 1928.'évfolyamá­nak 51. számában. Kiindulva azon már csaknem általánosan elismert tény­ből, hogy az asphyxia egyik leggyakoribb oka az agynyomás, ezen szempontból biralja a magzat felélesztésére használatos eljárás­­sokat ^s arra a következtetésre jut, hogy a Schultze féle lobálás, mint ártalmas elhagyandó s helyette a so_kkal kimáletesebb Ogata vagy Piohovnikseljárás használtassák. Koraszülöttéknél a lobelin használatában^óvatosságra int mert egyik esetében^l cm. adag oly erős légző mozgásokat váltott ki, hogy az, tüdőemphysema s annak meglepődésével pneumothorax utján a magzat halálát idézte elő.'- 2 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom