Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése

- 63 -ve fibres of the frog. Journal of Comparative Neurology.

48, kötet 1929. A tengelytonalra vonatkozoiag megismétli és újra megerősiti az előző dolgozatoan előadottakat; bővebben foglalkozik az idegrost hüvelyeivel. A myelinnek amelyet némely szerző a Schwann-hüvelyhez tartozónak vél,nincsen ehhez semmi köze, e hüvely egyszerűen csak hozzátapad,inkább a tengelyt ónállal van szerves összefüggése. A üchwannrhüvelynek a myelinbe nyomuló állítólagos lemezszerű nyúlványai nem léteznek. Ameurilemma összefüggő, f élbeszakittatlan hártya.

10/. V.Observations on neurofibrils in the living nervous tissue of the lobster /Homarus americanus/ 48 . kötet 1929. kitérőén a béka idegrostjaitól,

a homár idegrostjaiban és általában neuronjaiban frissen is kimutathatók a neurofibrilIák mint finom,egyenes lefutású, oldalágak nélküli, egymással nem anastomosáló szilárdabb fonalak, különösen a hasi ducláns u.n. óriásrostjaiban, melynek tengelyében a fibrillájk kis nyalábot alkotnak. A környező axoplasma félig folyékony, a tojásfehérjére emlékeztető összeállásu.

11/. V. The physical properties of nerve cells of the frog /Rana pip iens/.néz itat. A béka mozgató idegsejtjein és csigolyaközti duc$?ejtjein végzett mikrodissectiós vizsgálatok ismertetése, az idegsejt teste friss ál lapotban vizsgálva gél állapotoan levő, egynemű colloidal is állomány; valamivel tömöttebb a dúcok sejtjeiben, mint a gerincvelő motorikus idegsejtjeiben. Ugyanilyen szerkezetű a mag is,amely nem hámozható ki a mikrotükkel a sejtből. Neurofibriliákat a szerző épp— oly kevéssé talált a túlélő idegsejtben, mint már előtte kevi /1926/ és Péterfi / 1928/, akik szintén a mikrodissectiós módszerrel dolgoztak.