Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése

amelyek a Természettudományi közlönyben és más helyeken jelelitek meg, továbbá különböző elnöki megnyitó és egyéb, alkalmi beszédeivel, amelyek valamennyien az előkelő szin-vonalú, tág ismeretkörü, idealismustól áthatott és kitűnő tollú tudóst tüntetik fel. ZILTMERMAM dr. állandó látogatója a német anatómiai társulat üléseinek és sok év óta ezeknek csaknem valamennyién előadásokkal és bemutatásokkal szerepel, Nevét mint szorgalmas morpho 1 ogusét külföldön is ismerik és becsülik.

S most nézzük a két pályázót.

Dr. RÉNYI GYÖRGY ISTVÁN született Budapesten, 1892. ápiilis 24-én, tehát közel 39 éves.Református vallásu,nős, egy leánygyermek atyja. Mesatyja néhai Br.Rónyi Béla budapesti kerületi orvos volt. Középiskoláit Budapesten,orr vosi tanulmányait a budapesti, s részben a tübimgeni egye-* i ,

temen végezte. A háború kitörésekor mint medikus önként

jelentkezett harctéri szolgálatra és a cs. és kir.ő.lo<

vastüzérhadosztály egyik ütegével az északi fronton szol-gált, de csakhamar megbetegedett és ez okból már 1915 februárjában a hadsereg kötelékéből elbocsáttatott.Hazatérve az orvosi tanfolyamot befejezte,szigorlatait letette és 1916 október 21-én a budapesti egyetemen orvo-□i oklevelet nyert.

Dr. RÉNYI már mint medikus az I. sz.anatómiai in-tézet laboratóriumi munkásai közé szegődött,s nagy kedvvel foglalkozott szövettani viaggálatokkal.Oklevelének

<

megszerzése után, 1916 november 1-én kineveztetett az intézet tanársegédévé. Saját kérésére az intézet főnöke őt kizárólag a szövettani tanitás terén alkalmazta,a bonctermi tanításban való részvétel alól felmentette.

1919 április havában dr. RENYINEK a harctéren szerzetté tüdőcsucshurutja kiújult, s ezért állásáról önként lemondott .Gyengélkedéséből azonban rövid délvidéki tartóz-“ kodás után felépült, de nem tért vissza részére fen-i 11