Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése
53 DD Y jében irt és az Erdélyi Muzeumegylet Értesítőjében tett közzé, osteologiai irányú és a halántékcsontra vonatkozik.Budapesten közölt ddgozatai közül a két elsőnek tárgya a szemizmok eredésmódja és a méhkürt vérerei. 1921-ben jelent meg egyik legfontosabb dolgozata,az erectiórol szóló, amelyre vonatkozó makroskopiai és mikroskopiai vizsgálatait részben még Kolozsvárott ejtette meg. Ezen igen beható és terjedelmes dolgozata, mely physiologiai tekintetben is figyelemreméltó eredményekre vezetett, külföldön is elismerésben részesült, s adatait a férfinemiszervek anatómiájával foglalkozó újabb könyvek és közlemények kivétel nélkül idézik,töven felhasználják és kellőleg értékelik is,amit számos idézettel bizo\ nyithatnánk. A vérerek szövettanával általában egy 1925-ban csak magyar nyelven megjelent dolgozatában foglalkozott. A makroskopiai körbe tartozik még egy-egy dégozata a dobüreg.: nek a halantékarokkai való összefüggéséről és a májverőér változatairól. Ddlgpzatai közül kiemelendő még egy fiatal emberi pete leírása, továbbá egy rövid, illustratiókkal ellátott tájbonctani tankönyv, me lyet németül is megjelentetett, s melyet hallgatóink szívesen használnak. 1928 óta a peripheriás idegrendszer szerkezetével foglalkozik, részben makroskópiás praeparálás, részben mikroskopikus készitményeknek lupenagyitással és gyenge nagyításokkal való vizsgálata alapján, kár 6 dolgozatot közölt a tárgykörből, magyar, német, francia és angol nyelven. Ez irányú dolgozatai közül talán legjelentékenyebb első értekaése, amelyet még a budapesti I.sz. anatómiai intézetben készitett Mihálik tanársegéddel együtt, s amelyben a környéki idegrendszer egyes részeinek vastag és vékony , velős és velőtlen rostokból való összetételét Írják le a szerzők. Ok az elsők, akik ezt a kérdést az egész környéki idegrendszerre kiterjedően vizsgálják meg és tárgyalják; eddig csak annyi volt ismeretes,hogy az elülső vagy < > mozgató gerincvelői gyökerekben főkép vastag velőhüvelyü rostok, a hátul só vagy érzőkban főkóp vékony velőhüvelyü
