Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése
- 42 546 / rében is, mely szerint valami degradáló volna a pályázatban vafy . ló résztvételben, s mely csak a meghivást tartja önérzetes tudóshoz méltónak. De van ennek a tartózkodásnak e hiúsági szemponton kivül egy másik, reálisabb alapja is, s nyilván itt van a gyenge eredményű pályázatoknak nyomosabb oka. Nálunk, ha megürül egy keresettebb egyetemi tanszék,azonnal megmozdul a közvélemény, sőt megszólal a napi sajtó is és megjelöli azt, akit legméltóbbnak tart az állásra. De ennél még sokkal fontosabb, hogy suttogó beszédek kelnek szárnyra,amelyek szerint az irány-adó körökben máris megtörtént a döntés, s bárki is pályázik, mégis csak a kiszemelt kapja meg a tanszéket. így természetes, hogy egyéb az állásra számbajövő szakerők tartózkodnak a pályázatban való résztvételtől,attól tartva,hogy úgyis hiábavaló dolgot végeznek és a pályázás által csak balsikernek teszik k ki magukat. Növeli ezt az érzést még az..az elgondolás, hogy az úgyis meddőnek i^ékkező pályázás által szinte hálátlanságot követnek el saját egyetemükkel szemben, s egyetemük és környezetük a hálátlanság feletti neheztelést a jövőben éreztetni fogja* velük. Ezek után most már mi is ahhoz-a nézethez csatlakozunk, hogy az egyetem szempontjából a helyes betöltési mód csakugyan a raeghivás. Volna egy másik m.^d is, amelyet odakünn követnek,s amely áthidalja a vázolt nehézséget. Németországban tudtunkkal az egyetemeken tanszék üresedésnél nem’ ösmerik a pályázatot, hanem a tanártestület pályázat nélkül is kiválasztja a nagyszámú aspiráns közül a három, véleménye szerint legérdemesebb jelöltet, s ‘csak már a hármas jelölés felterjesztése után indulnak meg a tárgyalások a minisztérium részéről, legtöbbször az első helyen jelölttel. Ez volna talán az a mód, amelyre minálunk is az eddigi bürokratikus eljárás helyett, a me^hivás lehetőség faitartása mellett át kellene térni.De térjünk át előadványunk tulajdonkópeni tárgyára. Bizottságunk egyik tagja,nevezetesen az anatómia tanára, ki több mint négy évtizedre terjedő, kül-és belföldön szerzett I iob
