Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.02.10., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 63. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - I. sz. kórbonctan - 64. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - gyermekgyógyászat - 65. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - gyermekgyógyászat - 66. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - gyermekgyógyászat - 67. Bonctani-szövettani tanszék betöltése napirendről levéve - 68. Közegészségtani tanszék betöltésére javaslat és halasztási indítvány

77/. A vitaminok jelentősége főleg közegészségügyi szempontból. Kézirat. Az Orvosképzésben fog megjelenni,

■>aa«M»n««ut'jasa3is««t«Bcsea<«c»

A vütaminkérdés részletes ismertetése, a legújabb kutatásokkal, különösen a D. vitamin terén,melynek a legnagyobb hygienes jelentősége van.

78/. A tápcsatornától, mint bemeneti kaputól kiinduló fertőző .betegségek laboratóriumi diagnosis^.Az Orv. Hetilap. "Orvosi gyakorlat kérdési" rovatban. Ismerteti az anyagok mikénti, mely időben, a betegség mely stádiumában történő beküldésének fontosságát,hogy a vizsgálat eredményes lehessen. Typhust, dysenteriát, cholérát, paratyphúst vagyis a bélből kiinduló fertőzéseket ismerteti ily szempontból.

79/. A serumfehérjefractiók quantitativ mikroanalysise, Kézirat. A Hagy. urv.Archivum számára. Az eddigi eljárások többnyire csak egy fehérjefractiót, főleg a globulint tudták meghatározni, melyből azután az összfehérje /refractio utján/ ismerete mellett az albumin és a fehérje -quotiens megállapitható volt. Szerző uj eljárással össaesen csak 2 ccm savóból az összf enér j ét és 4 fehérje fractiót tud közvetlenül njaegál lap itani. Az eljárás gravimetriás, tulajdonkép egy fordított Bang f.eljárás szűrőpapírokkal és 30,46,60 %-os és töményaramoniumsulfat kivonással. E munka német nyelven való megjelentetése folyamatban van.

80/. A Calmette oltásokhoz.Közi és a szegedi tuberkulosis nagygyűlésen. 1930. Kézirat. A nagygyűlés kiadvá nyaiban fog megjelenni. Az a felfogás,hogy a bacillusoknál atavastikus visszaütés volna,bakteriologiailag nem állhat meg. Mesterséges táptalajon tenyésztett törzsek vrrulentiájukat nem nyerhetik vissza. Ha műhiba nem történt a lübecki oltásoknál,akkor esetleg bizonyos szervezeti,táplálkozási, vitamin-hiányra lehetne gondolni, mint állatoknál látjuk jól,pl.juhok a téli titaminszegény táplálás után a tavaszi lépfene oltáskor már a virulens tenyészetektől elhullhatnak Lehet az is,hogy a fertőzött gyermekeknél történt oltás a

58$ I