Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.
- 2 -zek megjelenése teljesen elraaradna, a kórismét csak a lép- punctióval nyert anyag vizsgálata döntheti el. 3./ A pluriglandularis sklerosisról. Magyar Orvosi Archivum XXVII. kötet. 1926. 9 nyomtatott oldal. 2 szövegközti mikrophotogrammal. Közleményében egy 45 eves asszony esetét Írja le. Azt gondolja, hogy ennek a Falua, továbbá Claude és Gougerot által körvonal-ozott betegségnek az ő esetében a hypophysis elváltozása volt ugyan a megindítója, de a betegség talán egyedül ennek folytán- nem lett volna súlyosabb kimenetelű " csak a többi mirigy, főleg a pajzsmirigy következményesen kifejlődött elváltozása tetté azzá. A felette súlyos vérszegénységet /:630.000 vörösvérsejt szám/, - ami a boncolás és szöveti kép alapján a vészes vérszegénységnek megfelelni, látszott :/ - ugyancsak kapcsolatba hozza a belső elválasztásu mirigyek hiányos működésével. A periiarteritis nodosaról 9 újabb eset kapcsán. Orvosi Hetilap 1928,5 37 szám. 31 nyomtatott oldalra terjedő különlenyomat 9 szövetközti mikrophotogrammal. Nachtnebel Ödön dr. esen közlemény megírásában Baló József dr. szegedi egyetemi tanár mellett, mint társ-szerző vett részt. A bevezetésből az olvasható ki, hogy dr. Baló József már ezen közlemény megjelenése előtt beszámold az Orvosi Hetilap 1925- ik évfolyamúban 3 periarteritis nodosa esetéről, majd később valamivel a kutya hasonló megbetegedésről is. A fenti címben jelzett 9 újabb eset két és háromnegyed év leforgása alatt / 1925-1928/ került észlelésre. Mindegyiknek klinikai kórbonctani és histolo -fiai részletes ismertetésé után igen tanulságosan megválasztott linikai typusokhoz fűzött pathologiai fejtegetésekkel és irodalmi reflexiókkal szolgálnak a szerzők tárgyalás alá véve a szóbanforgó betegség gyógyulásának .kérdését. Beszámolnák 5 esetben hullai a-"” nyagbol végzett állatkísérleteikről is, amelyekben nem tudtak S semmi a periarteritis nodosa-hoz hasonló elváltozást találni." A közlemény másfél nyomtatott oldalra terjedő főként német és angol igen gazdag irodalmi összeállítással zárul. 4./ A Prof. J. Balé und E. Nachtnebel: über die Periarteri -o o itis nodosa auf Grund von 9 neueren Fällen. Virchows Archiv,272. kötet. Az előbbi dolgozat német nyelven való közlése. ügy, a 4/., mint az ennek német nyelvű fordítását jelentő 4/a. dolgozat érdemileg nem bírálható el azért, mert ezek megírásában folyamodó, mint társszerző vett részt és a szövegből nem tűnik ki, hogy a dolgozatnak melyik része az ő saját munkája. 5./ Adatok a Xanthoma daganatjellegének kérdéséhez. Magyar Orvosi Archivum 1908. 6 füzet. 11 nyomtatott oldal, 3 szövetközti ábrával. 4 esetet vizsgált histologiailag, 3.-ban cholesterin meghatározásokat is végzett a vérben. Utóbbiak normális értékeiről arra n ,00
