Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.

- 2 -a Zeitschrift fur urologische Chirurgie 1927.22. kötet, 1-2 füzetében. Előadva : a Kir. Orvosegyesület 1926. XI.27.-i ülésén.

in rendkivül ritkán előforduló vesemedence és ureter bolyhos daganatainak 6 esetét ismerteti s ezek kapcsául részletesen tanulmányozza azokat a kérdéseket, melyeket a felső nugyutak papillaris szerkezetű uiképletei régóta szőnyegen tartanak, de melyek teljesen tisz~ """ még ma sincsenek.

iZVí

4./ " Über die Ursachen der Nierenbecken - und Ureter- Erweiterungen wahrend der Schwangerschaft." / 3 oldalas dolgozat/

Megjelent németül: Verhandlungen der deutschen G-esell - schaft für Urologie 1927. kötetében. Elóadatott: a VII. wieni urológiai kongressuson, / 1926.IX.30./

X terhesség második felében gyakran észlelhető' ureter - és vesemedencet&gulö.s okaira vonatkozó felfogásának a VII. bécsi congressuson előadott resuméje.- Uretero-pyeiographiás felvételekkel tanulmányozta a kérdést, melyekkel a felső hugyutak dilatátióiának okát és az ureterbeszükülés helyét igyekezett- megfejteni. U- t, óbb it minden esetben az uréternek a linea ínnominctával való ke - reszteződése felett találta meg. X distensio okát, az ureter atoniájaval és a terhes méhnek erre való dőlésevei magyarázza, amit pontokba foglalt adatokkal és érvekkel támaszt alá.Habilitetiós dolgosat.

5./ " Über die Pathogenese, Diagnose und Therapie der Schwanggerschafts-Pyelitis, - Pyelonephritis und Nephritis apostematosei“

/ 40 oldalas dolgozat./ Megjelent magyarul kivonatosan. Orvosi Hetilap 1926. 20. 526 oldal. Németül kimerítően: a Zeitschrift für urologische Chirurgie 1928*25.kötet 5-6 füzetében.- L magyar Urológiai Társaság és a Kir. Orvosegyesülét Gynákologiai szakosztályának 1926 IV. 30-1 együttes ülésén, - a bécsi VII. urológiai kongressuson, - továbbá a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 39.-i vándorgyűlésén tartott előadások alapján irt dolgozat.

k terhességi pyelitis keletkezésében 2 factornak tulr.idonitja a legfontosabb szerepet: az infectiónak és pangásnak / utóbbinak a terhesség második felében/. íz infectiót ill. ismerteti a fertőzés csiráit és terjedési útjait, k pangásra vonatkozólag felsorolja az ureterbeszükülést ill. dilatatiot ezidáig magyarázó eltérő fel - fogásokat, melyekkel azonban a kérdést nem latja“eléggé tisztázottnak. Vizsgálatai^alapján az urétertágulás okét két tényező együttes hatásával magyarázza. Lz egyik incretoricus: a terhességi toxicosis következtében létrejött ureteratonia, a másik mechanikai: a gravid uterusnnk az ureterre gyakorolt nyomása, k kettő közül az első feltétele az utóbbi KzxsHyssMisssimk‘' érvénye sülhet ésének. Felfogását bizonyító érveit pyelographiás felvételekkel támasztja alá, melyekből zz is kitűnik, hogy a terhesség második felében gyakran talál - ható, átmeneti hydroureterek - és hydronephrosisok, - sokszor pyelitis nélküli, steril retentiókkal, -" a terhesség physiologiás kísérői, melyek a szülés után rövidebb, hosszabb idő múlva* visszafejlődnek. Ismerteti felfogását támadó ellenvetéseket és esek cáfolatait. Különbséget tesz, a terhesség első feleben is feliépé', retentio - és distensio nélküli, - a terhességen kivüli okokból is származható, - pyelitis