Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.05.20. rendes 9.
- 50 kurzust szokott a tanársegédtől venni. Nagy megkönnyebbülést hozna a külön : szövettani szigorlat az anatómia censorára nézve, nem a munkateher csökkentése révén, hanem azáltal, hogy megszüntetné azt a mostani tarthatatlan állapotot, hogy a két egészen eltérő tárgyból külön osztályzatot kell adnia. Akárhányszor megtörténik,* hogy a szigorló a makroskopiai anatómiából elméletileg és gyakorlatilag tájékozottnak, a mikroskopiai részből azonban teljesen készületlennek Bizonyul, a ■ censor ilyenkor nem tudja,miteoő legyen,vagy túlságos engedékenységre hajlik, azaz elnézi a jelölt histd ogiai tudatlanságát,vagy jobb meggyőződése éllenére a megbuktatással arra utasítja a jelöltet,hogy a makroskopiai anatómiából amelyből már jól felelt,újra vizsgázzék. Ha a sebészetből,suülészetből és szemészetből külön vizsgáztatás és osztályozás tárgya lehet a klinikai rósz mellett a ■ ütéttani rósz, miért-ne lehetne külön-külön vizsgatárgy az anatómia és a szövettan,amely'utóbbiba be lehetne venni a fejlődéstanból is alamit. A hallgatóságra is némi megkönnyebbítést jelentene e kettéosztott szigorlat, amennyiben olyan esetekben,mi or a jelölt a szigorlatnak csak egyik részében akadt fenn., nem kellene az egész anatómiai szigorlatot megismételnie. A bizottság konkrét javaslata tehát az volna, hogy intézzen Tanártestületünk kellőkép megokolt fel- terjesztést a vall. és közokt.Miniszter úrhoz, amelyben 1/. a inister ur hozzáj árulását kéri egyetemünkön az anatómiai tanit’aak az előadottak Szerint való uj rendezéséhez és 2/ a budapesti egyete, orvosi karára vonatkozóan uj szigorlati szabályzat kiadását kérjük,illetőleg ennek szövegét felterjésztjük, amely szöveg már tekintetbe venné a szövettannak az I.szigor lat-2. részébe külön tárgynak való felvételét. Ehhez megjegyezzük,hogy uj szigorlati szabályzat kiadására 737
