Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.03.18. rendkívüli 7.

16/. Az emésztési fehérvérsejtváltozás újszülötteknél. HELLEr"iSTVAN dr.-ral.Őrv. H.L. 1923. 43. szám. és Monat schrift. f.Kinderheilk.Bd. 2?. Újszülötteknél a Wiáal-reak- ció nem ad következetes eredményt, emésztési leukocytosis és leukopenia ötletszzrüen változnak, haemoklasiás krisis legtöbbször a második napon éslelhető. Schiff-Stransky-val ellen tétben a csecsemőkorban az emésztési leukopenáját nemtartja physiologiásnak,egészséges csecsemőknél emésztési fehérvér“

sejt emelkedés is keletlaezhetil. A túladagolás nem feltétlenül vált ki emésztési fehérvérsejtcsökkenést egy egyébként emésztési leukocytosissal reagáló újszülöttnél.

17/ Icterus neonatormp.und haemoklaaische Krise. HEEEER ISTÉÁN dr.ral. Zentrl.f. Gynaekol.1923. 48-49. szám. Linsenmeyer- és Lilienthal-lal szemben sorozatos vizsgálatokban megállapítják, hogy az ujszülőttbbrban a krisis és a negativ reakció váltakozva léphet fel anélkül,hogy a krisis és az icterus neonatorum fellépte között valami összefüggés lenien, sőt az icterus kifejlődése alatt a negativ reactió még gyakoribb, mint a krisis.

18/ Erwiderung auf Stransky’s Bemerkungen zur Arbeit "Über das Verhalten der Leukocytenzahl wahrend der Verdauung bei Neugeborenen." Heller Istán dr.ral. Monatschr.f. Kinderheilk.Bd. 28. Stransky-val szemben hangsúlyozza, hogy legalálb 20 %ios csökkenés fogadható el határnak.Stransky azon esetei, ahol ez a csökkenés sokkal kisebb,nem fogadhatók el pozjptivak nak.

19/ A kisgyermekkori étványtalanság okairól. Brvoskép- zés. 1925. lósz.

A kisgyermekkori étványtalanság aetiologiájának kérdéséhez. Étvágytalan kisgyermekeknél az étv ánytalanság oka gyanánt az esetek egy részében a gyomorkiürülés meglassubbodá- sát észlelte, gyakran hyper-,más esetben hyp-vagy anaciditást talált. Minthogy az evakiációs zavart egyszer hyperaciditás, máskor hypaciditás kiséri, arra a következtetésre jut, hogy a