Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.03.18. rendkívüli 7.
0 0 ■) ujszülöttség a születés után 5.-6. hétig tart. Ezt a kort alacsony tfibrinogen-érték,magas globulintartalom, a vörös” vérsejteknekrendkivül lassti sülyedése jellemzi.A lues con- genitában szenvedő csecsemők vérének fibrinogen tartalma nagy. Megállapítják az alimentaris toxicosisban a fibrinogen igen nagy megsz^orodását anélkül, hogy a globulintartalom lényegesen emelkedett volna. a csecsemőkorban. M.O.H. 1924. Ugyanaz magyarul. 6/ Die Neugeborenen-Zeit in einer neuen Beleuchtung. M.f. K. 1923. 27. k. A tágabb értdembe vett újszülöttkor klinikai jellemvonásainak ismertetése és vonatkpzások kei** resése ezek és a vérplasma szerkezete között. Felhivja a figyelmet a Yi/assermann-reakciónak viselkedésére, amely egészen fiatal újszülöttnél a serum magas globulintartalma miatt pozitív, 4- 6 hetesnél annak csökkenése miatt még lues esetében is negativ lehet. 1923. Ugyanaz magyarul. 7/. Zur Therpie der septischen Pyelitis in Säug linsalter. Med. Klin. 1924. A csecsem őkor sepsises pyeli- tist a sinusban fecskendezett argochrómmal keielte jó ered” ménnyel több mint 20 csecsemőn. Fritz Gusztávval. M.O. A. 1924. 8a/ németül. Kl. Wo. 3 Uahrg. Macskákon légzési tetaniánál, vagyis hyperventilatios alkalosisnál az adrenalinérzékenység fokozódik, az adrenalin-vérnyomásgörbe megástágban és tartamban nő.Hyperventilatio alatt a plasma carbonat- Bzáma meghatározva Van Slyke szerint csökken, hasonlóképen a H,koncentratio is. Decapitált állaton légzési tetania nem fejlődik ki, az adrenalin-vérnyomásgörbe pedig nem éri el a nem decapitált állatét. 9/. Hyperventilatios tetania és a vér koolloidális szerkezetváltozása. II. dr. FRITZ GUSZTÁVVAL M.O.A.~1924. 5a/. A vérplasma fehérjefrakcióinak jelentősége 6a/. Az újszülöttkor uj megvilágításban. O.H. 7a/. Ugyanez magyarul. 0. H. 1924. 8/. Hypérvantilatio és adrenalinhatás. I. dr.
