Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.03.18. rendkívüli 7.

11-o sági jelentéssel szemben, de semmikén sem indokolt az aequo loco javaslat. Ilyen körülmények között elfogadja a bizottság egyhangi javaslatát. KÉTLJT tanár a maga részéről is osztja Grósz tanár véleményét. Természetesen a tanszék betöltésénél a meghivást tartja a legszerencsésebbnek és a leg - célravezetőbbnek, mert ez biztosítja legjobban a Kar­nak a tanszék betöltése körül fennálló jogát, és va­lódi szándékának és elhatározásának érvényre jutta­tását. a meghívás azonban’a jelen esetben már nem le­hetséges, mert a Kar e tekintenben már döntött, h ma­ga részéről csatlakozik Kenyeres tanár véleményéhez és melegen ajánlja a bizottság határozatának elfoga­dását, mig az aequo loco jelölést veszedelmesnek és károsnak tartia. o * PREIGZ tanár szerint a bizottság kimerítő és gondos előterjesztésében feltárté mindazt, amit elmondani csak lehet. Nem kívánhatja Balogh tanár, hogy a bizottsági javaslattal szemben az egész kar más álláspontra helyezkedjen. Véleménye szerint he­lye sem volt Balogh tanár felszólalásának, mert er­re csak akkor kerülhetett volna sor, ha a bizottság egyhangi javaslatát a Kar visszautasította volna. TÓTH tanár kifejti, hogy Heim tanár halá­la után igen bizonytalannak látta a helyzetet, azon­ban a referátum absolut objektivitással tárja fel az egész kérdést úgy, hogy ezek után az ügyet teljesen tisztán látja ás az állásfoglalás most már könnyű. Teljesen osztja Grósz tanárnak az aequo loco jelölés­ről szóló nézetét, nemcsak a jelen esetre, hanem a jövő­re is. KORÁNYI báró tanár bár nem akart hozzászólani, 4 de úgy érzi, hogy kötelessége ezt most megtenni. Tel­.IX l: •. r ;.f

Next

/
Oldalképek
Tartalom