Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.03. rendkívüli 3.
1049/1929-30. 9 -i Ö i Dr» MISKOLCZY DEZSŐ tudományos dolgozatainak II. fokú bírálata. Előterjeszti: Dr. BUDAY KALMAN egyetemi ny.r. tanár. Tekintetes Tanártestület ! A Dr. Miskolczy Dezsőnek magántanári kérvényéhez csatolt tudományos dolgozatai közül jelentésemben különösen azokat kívánom ismertetni, amelyek szövettani tárgyuak. 1 • /_2nr_%rksch£id enent wie klung_d_es_Raut_enh_irns_:_ Arch. f. Pdychia- ter. 67. kötet. A rhombencephalon idegrostjainak velőshüvely fejlődéséről csak Hoesernek van dolgozata, amely azonban a magzati élet első 6 hónapjára vonatkozik. ^Miskolczy ezek kiegészítésére 7-8 és 9 hónapos magzatoknak a velösödásét vizsgálta a Weigert f. velőshüvely festéssel. leleteiben igazolva látja azt az általános elvet, hogy az ontogenesis szerint korábban fejlődő agyrészletek, pl. a hídnak a pars tegmentalisa korábban kapják velőshüvelyüket, mint a későbbi kifejlőd ésü basalis részek. A Go11 ás Burdacn magból fejlődő rostok közül a tractus bulbothalamicus korábban kap velőshüvelyt, mint a tractus ^bulbocerebralis. Beható megfigyelései"vannak a corpus restiforme különböző részeinek velösődéséről s részletesen leiria, hogy a kisagy velőben a myelinisatio milyen sorrendben halad előre. Vizsgálataiban legfontosabb eredményképen a neo-és oaleo-cerebellum viselkedése közt fennálló lényeges különbségeken kívül a nucleus dentatus rostjainak velősödésében mutatkozó ontogenetikus sorrendet emeli ki. B- redményeinek élettani Jelentőségét is látja abban, hogy azok az állatok, amelyek születésük után rövid idővel már élénken futkosnak, kisagyvelejükben korábban mutatnak velősödést. Ezen német közleményben 4 pontos kivitelű ábra is van. Ugyanezen, dolgozat eredményeit magyar nyelven is összefoglalja a Magyar Orvosi Archivum XXIII/ kötetéoen. 2./ Contributions á 1 histopathologie de la régénerescence du_ neurone. Cajal: Travux etc. Madrid. 1924.XXII. kötet. Az idegregeneratióra vonatkózó autogen és centrogen elméletek újabban már annyira közeledtek egymáshoz, hogy ma a kérdés csak az, vágjon a központ felé növekedő tengelyfonál hatására rendeződnek-e sorokba a szétszórt Schwann f. elemek, vagy“ pedig előzetesen láncokat alkotva várják a kinövő t_engelyfonaXak megérkezését, hogy azoknak csusztatópályául szolgáljanak. Miskolczy Sarbó tanárnak a háborús idegsérülásekre vonatkozó anyagat vizsgálta át, nevezetesen 35 kimetszett idegcsonkot, amelyek egy hó - naptol_20 hónapig terjedő sebzésekből valók, s amely esetekben hosz- szabb idő múlva sem következett be valamely okból javulás. Bielschow- sky-készit,menyeken látta az uj tengely fonalak keletkezésének collateralis typusát,‘figyelemmel volt a Ferroncito-féle spirálisokra és a Schwann-f«éle sejtek viselkedésére. Vizsgálatainak eredménye szerint a tengelyfo.Taalak ónálló előrehaladása mellett szól az, hogy azok nem_- csak a Scshwann-féle szalagban, hanem a kötőszövetben^is előnyomulni képesek, ugyanezt bizonyítják a.Perroncito f. spirálisok is, mert a felcsavaTodást másképpen megmagyarázni nem lehet. Tehát el kell fo-_ gadnunk,, .hogy 3* régi axonból kinövő ui tengelyfonal önállóan celluli- fugalis irámbcAn tud előhaladni a kísérő elemek minden támogatása nélkül. De a vadon, növő uj tengely fonalaknak el kell pusztulniok s csak-
