Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1929.12.03. rendkívüli 3.

nákatmind a főváros fertőző kórházaiba szállították s igy sikerült elérni, hogy..a kórházi lakosság között csak szórványosam esetek fordultak elő. Összesen 20-an betegedtek meg, ami a védekezés nagv sikerét jelenti. A megfigyelt 2705 ember közül 115 mutatkozott bacillus- gazdanak.

5./ himlőj^rvá^^k^spe^ten^ 1918. Kéziratban.

A járvány első napján 16 megbetegedést konstatáltak, rnind- azaltal annak gyors elfojtása sikerült. Minden egyes megbetegedés e- redetét ki lehetett nyomozni. ^ 5 6

6. / Hó]jagosJijLmlő_Budape_st_en a hahórü_alatt^

Az Orvosegyesületben 1918-ban tartott előadás, kézirat.- 1915. januártól fogva 18 Ízben hurcoltatott be a himlő a harctérről és más módon Budapest területére, de a járványokat mindig gyorsan le tudták küzdeni. Nagyon tanulságos az a megfigyelése, hogy a többször uiraoltott férfiak mennyivel védettebbeknek mutatkoztak, mint a kevés- bbé gyakran ujraoltott nők. Egyes járványok oly módon is támadtak, hogy az első enyhe eseteket az orvosok nem ismerték fel.

7. / Miért t_érj£d_a_skar 1 át_Budap_est_en?

Gyógyászat 1925. és 1926.

Első közleményében arra^muat reá, hogy az iskolai szünetek alatt ás után a skarlát esetek száma csökken, tehát az iskoláknak szerepük van a skarlát terjesztésben. Második közleményében azzal foglalkozik, hogy mennyi lehet évenként azoknak a skarlát eseteknek a szama, amelyek a nem kellő isolálásból származnak. Véleményem szerint ez u- tóbbi __adatok kissé bizonytalanok s nem mernék azokból százalékos kimutatásokat készíteni. Ugyancsak a skarlátról 1926-ban még egy tanulmánya jelent meg a Gyógyászatban, amelyből az a sajnálatos tény tűnik ki, hogy Budapest a skarlát tekintetében 46 európai nagyváros közt állandóan a legutolsó helyek egyikén áll, a szerző*szerint egyrészt a - z%t, mert a háború által sújtott lakosság egészségügyi érzéke kicsiny) másrészt azért, mert az egészségügyi szabályokat nem alkalmazzák kellő szigorral. .

II< Hammaer Dezsőnek többi munkái nem annyira az egyes járványos betegségek ellen való védekezéssel xpint inkább általánosságban a fertőtlenítéssel , annak kiviteli módjaival, az e célra szolgáló intézményekkel s azok működésének^ismertetésével foglalkoznak, részint egyes közlemények, részint önállóan megjelent könyvek utján. Ezen dolgozatai közé tartoznak:

1./ Budapest^ Székesfőváros fertőtlenit_ő_int£ze_téneK_le_irása_1_

amely az 1909.-iki budapesti nemzetközi orvoskongresszusra készült Ismerteti az épület berendezését, a fertőtlenítés szabályait az intézetben, továbbá a lakások fertőtlenítése körüli eljárást". Ezen dolgozat német és francia-nyelven is megjelent.

2. / A_z Országo_s_fe_r^őt^len_itő tanfol^amr^l^ cimü 1915-ben megjelent dolgozata a 4 év óta működő tanfolyamról számol be, amelyen 557 hallgató tanulta meg a fertőtlenítést; a cikk javaslatokatJioz arra nézve, mikápen lehetne árvaházaknak, börtönöknek_stb. fertőtlenítéssel való ellátását megszervezni és hogy a községek kiket képezhetnélek ki cBlszerüen a fertőtlenítés megtanulására.

3. / A S£ékes_főváro_s_l£13-ban készülj nj_f_ert_őt_l£n2Ltő int_éz_et_é_t szintén részletesen ismerteti s ebből megtudjuk, hogy .z egyebek között