Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.03. rendkívüli 3.
2 O O- 2 sapono id valószínűleg a vérsavóban levő lecithin félének egy bomlási'terméke, amely az erős káliluggal való hosszas főzés folytán keletkezett. 4./ Ujabb_adatok a vitaminról^ / Orv.Hetilap 1915./ Acél tanulmánya tárgyává tette egyrészt a kóros jelenségeket, amelyeket bizonyos tápszerek kizárólagos élvezete okoz, másreszt ezen kóros jelenségek okozoját. A vizsgálatokat a következő 3 irányban végezte. 1. / A rizskorpából a már mások által is előállított védőanyag hatékony fraetióiát állította elő s annak hatásosságát kizárólag hántolt rizzsel táplált s ez által beri-berissá tett galambokon próbálta ki . Azt tapasztalta, hogy a rizskorpából előállított vitamin-fr&ctió hatásos, még pedig olyan adagokban, amint azt már más szerzők is találták. 2. / A burgonya vitam in-tartalmát állapította meg, azért, mert a burgonya is olyan táplálék, mely sok helyen mint túlnyomó tápanyag szerepel a nélkül, hogy bármi kimutatható káros hatása volna. A vitamin theoria értelmében ez pedig csak úgy volna lehetséges, ha a burgonya vitamint is tartalmazna. A burgonya vitamin-tartalmáról addig semmit nem tudtunk. Acél 16 kg. burgonyából próbált előállítani vitamint, még pedig egyrészt azon módon, melyet a rizskorpa feldolgozásánál is használt, másrészt egy általa módosított eljárással. Az ilykápen nyert termékek hatásosságai ugyancsak beri-beris galambokon vizsgálta és úgy találta: 1./ hogy a burgonyában egy a vitaminra hasonló védőanyag foglaltatik; 2./ hogy a burgonya /eredeti állapotát véve/ ezen védőanyagból 5-ször kevesebbet tartalmaz, mint a rizskorpa, 3./ Punk és mások nyomán Acél a belső secretiós mirigye és a vitamin közötti összefüggésre g ondolva galambokkal kísérletezett, melyeket hántolt rizzsel táplált ozzákeverve a különböző belső secretiós mirigyek productumait elvárva, hogy igy a beri-ber nem fog bekövetkezni. A kísérletek / számszerint 25/ azt; mutatták, hogy a használt belső secretiós mirigyek egyike sem tudta a beri-ben kifejlődését biztosan meggátolni* 5./ A kongóvörös táptalajról. / Orv. Hetilap 1915/ Acél kísérletekkel igazolja* hogy a liebermann-Acél-féle kongóvörös táptalajhoz sem serum, sem cofi'ein hozzáadása nem előnyős, sőt az utóbbi hozzáadása a savképzés kimutatásának érzékenységét erősen csökkonti. i / Ugyanaz németül. Centtalbl. f. Bakteriologie etc.77.Bd./ C) 6./_/A_salátrom kimut_at:ása_és mennyileges_ meghatározása hús és_ kolbászfélében^ / Orvosi Hetilap 1916./ t E dolgozat a liebermann-Acél féle eljárás módosítását ismerteti a hús- és kolbászfélék salétromsav és sálétromos-savtartalmának meghatározására. ' „ / A salétrom kimutatását a hús konserválásánál szóba jövő a - nyagok közül csak a kénessavas sók zavarhatják. A meghatározás eme zavarát szerzőnek argentum acaticummal való kicsapással sikerült kiküszöbölnie, Továbbá arra nézve kísérletezett Acél, vájjon a hus^füstölése zavaria-e £ salétrom kimutatását; azt találta, hogy a füstöléskor *- a fa ^legesekor - nitrit keletkezik ugyan, de ez csekély mennyiségénél fogya nem zavarja a módszer alkalmazását. Figyelemmel kísérte Acél a húsban levő KNÖ 3-nak KNO 2-vé való reduktióját és azt talalta, hogy az állandóan; jégszekrényben tartott / 8-10 fok C*/ húspép salétromtartalma nak mmtofgy fele alakul át kálium nitrittá már 4 nap alatt-1 továbbá, hogy a húsban jelenlevő salétrom szobahőmérsáken / 20-24 fok C / mar 36 órán belpl teljes mennyiségben nitritté redukálódik. m
