Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.03. rendkívüli 3.
4 9 7 Oi M i *J A vérben levő eholest erin negkutárózására módszert közöl, uely/.z eddigiektől abban tár el. hogy ^egyszerűbb és gyorsabb és semmiféle áraga készülék non kell hozzá. A módszerhez mindössze kát kémcső kell, az egyikben történik a vérnek lúggal való olszappanosi- tása és chloroformmal,való kirázása, a másikban a Liebernann-Bur - chardt féle színreakció kivitele és a kolorimetriás meghatároz ás* Régebbi módszereikkel végzett összehasonlító vizsgálatok Szerző szerint azt mutatták, hogy a módszer pontos értéket ad. . f. . Ő.lc.-:C'G ni •' :’I £ 7 . * • j •' ,rv p fű Birálat: Mint 2,-nél. 5. a/._Dr._Acél Rezső: Cholesterinbestimmung im Blut._ / Deutsche MediWoch. 1928./ Ugyanaz németül. I 6. / Dr^ AcélJDezsőjés Taube^Vilmos^:Jd£abb_ada_tok a vasuti_ k°£si^k_f^regt_elenijtásérei_ / Orv. Hetilap. 1919/. , A vasúti kocsiknak,_ kórházvonatoknak gyors ás egyszerű ieregtelenitése a háború egyik legnagyobb hygienés problémája volt. A szerzők egy egyszerű módszert dolgoztak ki e célra, mely abban állott, hogy a vasúti kocsikat lezárt állapotban saját fűtőtesteikkel felmelegitettek 55 o C-ra és igy tartottak órákon keresztül. Sorozatos vizsgálatokat végeztek a MAY. vasúti kocsikon, úgy, hogy a poloskákat, tetveket és azok petéit helyezték el a vasúti kocsikban és nézték azt, hogy azok az ilyen hőhatásnak kitéve 'elpusztulnak-e^ A kísérleti eredmények azt mulatták, hogy azok minden'esetben elpusztulnak. ^A módszert azért volt könnyen keresztül vihető, mert nagyobb vasúti állomásokon mindig van gőz, mellyel vasúti kocsik felmelegit- hetok, kisebb vasúti állomásokon pedig egy gőzmozdony által termelt gőz használható fel erre a célra. Birálat: Az idea ügyes, de 1919-ben már egyáltalán nem újdonság. 9./ Dr. Liebermann Leó ás Dr. Acél Dezső: Über Resistenzänderungen äjer_rOBt£n_Biutkö_r£er°hen bei. joh^si_scher_Arbeit. / Zeitsehr, für Hygiene 1921. ás Haematologica 1922./ i Ezen munkájukban arra a kérdésre kerestek választ, hogy a szervezeten belül van-e valami objectiv iele a kifáradásnak. Támasz- kodva Ao'.ál dr.-nak régebben közölt vizsgálataira, a vörös verseitek, ellenállásának változásait tették a vizsgálatok tárgyává, kísérleteikben nyulak és tengeri malacok szerepeltek, amelyekkel taposómalomban nagy munkát végeztettek és közben vizsgálták a kísérleti állatok vörös versejtjeinek ellenállását hypotoniás konyhasóoldattal szemben. Majd ezen kísérleteiket 4 erre a kísérletre vállalkozott emberrel is kiegészítették, akikkel megerőltető és n kísérleti személyeknek,szokatlan munkát végeztettek. Széknek a kísérleti személyeknek is vizsgálták munka közben ^Örös vérsejtjeiknek ellenállását. kísérletek azt mutatták, hogy egy nagy megerőltető munka a vörös verseitek ellen -, állását fokozza. A resistentia emelkedést a legtöbb esetben egy resistent iám,sokk enes előzi meg. A resistentia emelkedés okát kutatva kísérlet skke'l kimutatták azt, hogy a resistentia, emelkedés oka az,,, hogyyx nagy nmgeröltető munka elvégzése alatt a kevésbé resistens vörös verseitek elpusztulnak és csak a résistensebbek maradnak meg. iovabbi kísérleteikkel azt is kimutatták, hogy a resistentia, emelkedést meg - előző resistentia csökkenésének oka a nagy munka közben termelt na - gy óbb mennyiségű Szénsav és tej sav volt,
