Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1929.09.18. rendes folytatólagos 1.

- 20 már a budapesti egyetemre felvetettetnem károsítja, a törvényt és azok: törvényes jogát,akik az országos kontingensen belül vétettek fel - nem károsttja, a vidéki egyetemekről folyamodókat veg-ye fel. Minthogy azonban úgy ez a miniszteri rendelkezés,valamint a 410-5-90 számú rendelkezés, valamint az 1926.évi szeptember hó 16-án kelt 410-5-129 sz.rendelkezés, a mely a 410-5-119 sz. rendeletet kiegészítve közli,hogy az abban foglalt eljárás a közvetlen Budapest

környékén f-ekvő városokra és községekre, vagyis

< , azokra vonatkozik,amelyek Budapestről villamos

helyiérdekű vonattal elérhetők,- a hallgatóság lakhely szerinti szétosztásának kénfisét is érinti, kötelességünknek tartjuk úgy, mint ahogy azt eddig is mindig megtettük*előbbi felterjesztésünkre hivatkozással- ennek veszedelmes voltát újból is hangsúlyozni*

A tudományegyetemek fejlődésében -azok felvirágozásának jelentékeny előmozdítója volt a tanszabadság,amely módot adott a‘tanítónak, hogy a kathedráról saját felfogását szabadon hirdesse, másrészt a hallgatónak,hogy tanítóul azt válassza, akinek vezetését a maga számára kívánatosnak tártotta. Ennek a szabadságnak korlátozására sehol példát nem' találtunk, még azokban az országokban sem,ahol nagyobb számú egyetemek közül egyik-másik,a hallgatóság számának fogyatkozásával sorvadásnak indult, és mesterséges feltáplálása indokolt lett volna.- Eddig Hazánkban is zavartalanul folytatta működését a tanszabadság elvének alapján a 4 egyetem s csak legújabban jelentkezett a sajtóban és ennek utján még. a közönség egyrészének körében is,az a követelés, hogy a budapesti egyetem a budapestieké, a vidéki egyetem pdig az illető vidéké legyen,