Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.06.02. rendkívüli 8.
2 JpbS7 von e Janus cimü Hollandiai nemzetközi orvostörténelmi folyóiratnak- 1929. évi 33. kötet 2-3. számában. 1. /b. Ugyanő monographiából szemelvények /: Orvos történelmi Jegyzetek, Orvosi Hetilap 1927,26.2?. 39.30. sz.:/ 2. /_A_Budape_s_t i_Bgy_et_em_Orvosi_ _?akulpápának 1742-ből_val_é tervpzptp. Perliczi János Dániel élete ás működése. / Orvosi Hetilap 1930. sz./ A Nógrádmegyei Levéltárban / Balassagyarmat/, az Országos levéltárban stb. végzett kútfői kutatások alapján készült munka. Visszanyúl Perliczi őseinek élettörténetére is. Perliozi János Dániel / 1705-1778/ hazai és külföldi tanulmányai után végül Nóg- rád megye tiszti főorvosaként telepedett le. Külföldi tapasztalatai azt az eszmét érlelték meg benne, hogy Magyarországnak is lépést kell tartania a külfölddel a kultúra texen. Ezért Perliczi már 1742-ben egy orvosi főiskola tervét dolgozta ki^ melyet 1751- ben a bácsi kancellária utján Mária Terézia királynőhöz nyújtott be. Miként Herczeg levéltári kutatásai alapján megállapitotta, ezt a tervezetet a pozsonyi helytartótanács véleménye alapján állítólag az ország anyagi viszonyai miatt kivihe tét le rínék tartották és ad acta tették. Perliczi munkája azonban mégsem volt hiábavaló, mert mégis az ő kezdeményezésének köszönhető, hogy 1759/70-ben megnyílt Nagy szó mbs. ton az egyetem orvosi fakultása. Herczeg levéltári" adatok alánján bizonyltja, hogy Perliczinek nagy érdemei voltak a közegészségügy terén is: az altala kidolgozott megyei Egészségügyi Szabályrendelet a maga nemében mintaszerű_volt. rerliczi_ egy országos közkönyvtár és egy tudományos akadémia létesítését is tervezte. J./Remak_R£b£r£ ps jr_bőrkóptani mykologia kezdeten / Orvosi Hetilap 1929.42.sz./ A Magyar Dermatologiai Társulat 1929. évi nagygyűlésén tartott előadás, a mikrobilogiai történeti fejlődését^követő és Nékám professo ríjak egyik cikke nyomán haladó bevezető korrajz után a szerző a favusgomba felfedezésének egyes mozzanatait lépás- ről-lépásre kövfcti. Eddigeié a Remak által először használt acao- rion Sohőnleini elnevezésből következtetve Sohönleint tartották a favusgomba első észlelőjének, felismerőiének és leírójának. Herczeg a legrégibb e tárgyú közleményeket átkutatva, megállapította, hogy bár Sohonlein 11039-ben irt ogy rövid megjegyzést^arról, hogy az ím- oetigónak neve&ett kóros elváltozásban gombaalakú képleteket látott, Remak mégis már 1835-ban látott favusos felrakodásokban,^ int ^ ő már akkor leírta, elágazó és szeletekből összetett fonalas ás spórás képleteket melyeknek pontos leirását Remaknak Hube nevű barátja közölte is. Ezer! értekezlet szövegéből kétségtelenül megállapítható hogy Remak a látottakat már 1836-ban gombáknak tartotta, amit 1841-iki közleményében hangoztatott is, de amit később Schőnlein iránti hyperloyalitásból visszavont. 3. a./ ügyaneg rövidítve megjelent francia nyelven a Bulletin de la oociété Fra&caise d’Histoire de la Médeoine 1929. évi sop - tember-október számában.- 6 -