A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. június 4., 9. rendkívüli
Dr. CSAPOD! ISTVÁN főorvos tudományos dolgozatainak II.fokú bírálata. Előtérj észti: Dr. GRÓSZ EMIL egyetemi ny.r. tanár. Tekintetes Tanártestület ! Tanárt est ijl etünk 1929. évi december hó 6-án tartott ülésében CSAPODI ISTVÁN dr. főorvost egyhangúan a magántanári cselekmények Il.-dik fokozatához bocsáitani méltőztatot?. Mint a Il.-dik fokozat egyik bírálója tiszteletteli es jelentésemet a következők - ben mutatom be. CSAPODI ISTVÁN dr. tudományos dolgozatai: 1. / Adatok a szemfeszültség és a paizsmirigy-működés viszonyához. / ORVOSI HETILAP. 1923.III. 25./ Klinikai tanulmány, amelynek mind endokrinológiai / SZONDI/ mind szemészi részről / FREITAG, íheiburg/ megerősítést nyert eredményei a következők: a. / Megerősíti a paizsmirigy-hyperfunctio feszültségcsökkentő hatását, b. / a megnagyobbodott paizsmirigy műtéttel való megkisebbitése az esetek nagy részében a szem feszülésének megváltoztatásával nem jár, de c. / az operativ hypothyreosis kiegyensúlyozott vegetativ idegrendszerü egyéneken tensioemelkedást kelt, d. / Basedov-kóros és sympathikotoniás egyéneken tensio - csökkenés észlelhető műtét yitán. 2. / A szemrezgásről. / Magyar Orvosi Archivum. 1923.l.sz. Klinikai megfigyeléseken felépített rendszer, amely minden nystagvus fajtát egységesen magyaráz\ gondolat menete röviden: a szemtekét mozgató izmok tónusát négy reflex-pár szabályozza; a sensibilis tónus,, a sensualis tónus, a vestibularis tonus és a cortikális tónus különválasztandó; ha ezen innervatiók közül egy felül kerekedik, szem mozgás támad, ha ily mozgás egy másik, ellenkező irányba ható, mozgató tonusforrás hatásbelápésenek feltételét szerzi meg, szemrezgés támad. 3. / Kísérleti vizsgálatok az atropin mydriasisról. / Magyar Orvosi Archivum 1926.2.sz./ Dolgozat állatkísérletek alapján, mely eredeti metódust alkalmaz a szem folyadékaserájéré váló következtetésre. Megállapítja, hogy a folyadék-csere csak rendkívül lassú lehet; hogy az intravénásán adott atropin előbb kezd hatni, mint a csarnokban megjelennék; hogy a csarnokviz, mint nehezen ürülő reservoár késlelteti a mydriasis megszűnését; hogy az atropin maga a folyadékcserét nem lassítja. A sphinkter bénulása tovább tart, mint az atropin stagnálása a csarnokban. 4. / Röntgen felvételek az arc verő ereiről. / Orvosi Hetilap, 1925.5.sz./ Kórboncolástani Röntgen-studium, plasztikai sebészeti szempontból foglalkozik a kérdéssel. A finomabb érelosztásban varietások állapíthatok meg. Igazolja, hogy az iveit metszések általában ked - vezőbbek. A szemészeti mutétían még hiányzó pontosabb éranatomiai megalapozása az eddigi vizsgálatai alapján szükséges, ,5.7 Tapasztalatok szembejoperálások közben. / GR03Z MIL dá. EMLÉKKÖNYV. 1925./ hatás nagyon fokozható, hiszen