A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. május 24., 7. rendkívüli

85 :!

Egészen uj megállapításuk, hogy a skarlát folyámán a régebben végzett és elhalványult cután reactiók újból fellángolhatnak. E kérdéssel 1927-ben a budapesti német gyermekorvosok kongressusán Goebel

• i

haliéi prof.foglalkozott és hasonló észlelésről számolt be.

~W '

" Die Kaseinfettangereicherte Kuhmilch M / Johnnal 37 és 38*ik dolgozat / a Finkelstein féle * fehérjés tejnek olyan módosítása, amely a magán és különösen a szegény gyakorlatban alkalmazható és a gyakorlatban bevált.

Kilenc dolgozatban, részben J o h n-nal együtt / 39.40.41.42.43.44.55.54.61-ik dolgozat / azzal a kéro

dés- csoporttal foglalkozik, amelyet Heim legfontosabb munkájának tekintünk. Heim volt az, aki a csecsemőkori heveny táplálkozási zavarok legsúlyosabb alakjának, az intoxicationak létrejöttében hangsúlyozta az exsikkatio jelentőségét. Már 19Illben határozottan azt állította, hogy az

■ - ... ■ - "* .... ~ • ' - i

intoxicatiot egyes egyedül az exsikkátio váltja ki. k csecsemőkorban jellegzetes tulajdonsága, hogy az exsikkatio súlyos, életveszélyes toxicus tüneteket okoz, amelyek hypo Aohiás só és szoda oldatokra, a táplálék megvonására gyersan visszafejlődnek. Ugyanekkor kimutatta, hogy az

u.n. sóláz, amely ugyancsak jellemző a csecsemőkorban, azáltal jön létre, hogy a csecsemő szervezete a felesleges sót, nevezetesen a Na Cl-ot nem tudja a vérből oly könynyeia és pontosan kiüríteni a sótartó szövetekbe, mint a

ff

felnőtt szervezete, hanem sokáig visszatartja azt a véréj

ben. De mivel a csecsemő vére is ragaszkodik a sóconcentratiojához, azaz az osmosis nyomásához, ez csak úgy jöhet létre, hogy a vér a szövetektől von el vizet és igy fel-i ‘ “ ........................ -hígul. A szövetek vízvesztesége folytán nem áll ellegendo • viz a rendelkezésre a hőmérséknek a perspiratio által való szabályozására. Ennek következtében raelegpangás jön létre : ez a sóláz. A sóláz tehát nem valódi láz, mert ennek az utóbbinak a hőszabályzó centrum izgalma az oka, hanem csak hyperthermia. Mindkét megállapítás annak ide lén a! 1 *