A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. május 17., 6. rendkívüli

képviselje, üzt még kovésbbéértem és megdöbbentőnek tartom,hogy a bizottság többségét megindokolt álláspontja mellett, hogyan lehet azt más okok szerepel*

tetősével gyanúsítani. A bizottság tehermentesitésről szólott,azt a kívánságát fejezte ki,hogy Hazánk 5 tanszéke között legyen legalább egy olyan„amely teljes erejével tervszerűen áll be a nemzetmentós munkájába. Kiemelte, hogy FRIGYESSI működése a nőgyógyászat terén alakult ki. Ezen a téren szerzett magának érdemeket és nevének elismerést,erre van beállítja. Már pedig akármit is mondanak, a dolog úgy áll,hogy aki valamibe bele szeretott ösztönszeü rüen is azt műveli, üki az op^flfétiv gynaokologia eredményeinek örömeit és dicsőségét megtanulta élvezni,annak minden gondolatát az tölti be és más célok tervezerü szolgálatára nem marad módja. Ha Frigyessi a nőgyógyászat terén olyan nagy eredményeket ért el, akkor bűn volna ^.t megterhelni azzal a kötelezettséggel,hogy előadásainak. 80 %-át szülészetből tartsa.

Mi elismertük, hogyTÓTH tanár ur tárgyilagosan bírálta a pályázók személyi viszonyait és tudományos munkásságát, de most szöget üt a fejembe FÁRKkS tanár hozzászólása nyomán„ hogy a legtöbb dolgozatáról azt hal lan,hogy úttörő,amit nem tudok elfogadni. Viszont LOVRICH bábakönyv^tervezetének egyes megállapításait illetőleg olyan megjegyzéseket hallottam,amelye két túlságosan szigorúaknak tartok. Én mint a bizottság többségének előadója- a sors által reám «ért feladatnak igyekeztem megfelelni úgy, hogy a pályázók munkáit amennyire erre módom volt igyekeztem megismerni. Megnéztrm egyebek között FRIGYESSIHEK a TkUFFSRTÓTH kézikönyvben irt dolgozatait, SCIPIADES tankönyvét, LOVRICH bábakönyv tervezetét stb. Ezen az alapon a tervezetnek az a ki jelentése,hogy a gyermek "homloktsrtásban nem születhet megÄ-nezetem szerint azt célozza,hogy a bába valahányszor ilyen rendellenességet észlel okvetlenül orvost hívjon. Hogy kivé-