A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. május 17., 6. rendkívüli

nem fog fisszatérni s kérjük,,hogy ennek megfole-lő«n méltőz’tsssék dönteni,

A bizottsági jelentések felolvasása után a DÉKÁN öt perez szünetet rendel el.

Az ülésébőli megnyitáskor a Dékán felké* ri a hozzászólókat, hogy az ügy fontosságára vsi ló tekintettel és hogy a jegyzőkönyv felszólalásaikfit hűen tükrözze vissza, szíveskedjenek hozzószólás8ik szövegét írásban is benyújtani,

KORÁNYI SÁNDOR báró leheteti ennek tartja azt, hogy 62-dik évében levő ember neveztessék ki a nőgyógyászati tanszékre és állíttassák olyan helyre a munkaképesség csökkenésének korában,am«ly sokkal magasabb színvonalú^ szélesebb körű,

t V *

sokkal nagyobb erőt és képesseget igényel,mint addog betöltött állása. Képtelenségnek tartja azt, hogy a pályázók közül még csak a jelöltek közé se ju^soj be az,akit a bizottságnak egyetlen szskambei? re három nsgytekintélyü külföldi szakembernek 'toljesen egybehangzó véleményével is támogatott birálaiéb tában magasan a többé fölé helyez. Mikor a bízottsúgnak négy tagja,akik közül egyik som szakemberbe áp szülószetnekjés a gynaekologiának,azzal érvvel,hogy a pályázók között szakszompontből legkiválóbb Frigyesi és Scipiades tanárok azért hagyandók ki a jelölés* r i « f. 4 v *-bői,mert tudományos munkásságuk főleg gynaeokolgisi téren mozog,javaslatának támogatására ürügyet keres és elhallgatva igazi indító okait,azok discussióját lehetetlenné igyekszik tenni,Kenyeres tanár azt állítja,hogy a szülészet nagyjában kész disciplina,mig a nagyarányú fejlődés a gynaekologia terén mozog,Ha

ez igy van akkor természetes »j^ogy az önálló munkásságra törekvő gynaekologms kutató tevékenysége mindig túlnyomóan gynaekologisi problémákkal' foglalkozik és ilyen körülmények között KESSERES tanár azon álláspontja,hogy az,aki főleg gynaekologisi munkákat publikált,a jelölésből kizárandó,arra a képtelen conk-