A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. május 14., 9. rendes
1 tJ ti- 32 intézi JNagyméltóyágodhoz. Tanártestületünk tudatában van annak,hogy az államkincstár és az egyetem közös érdeke s klinikai bevételek biztosítása. A költségvetés O előirányzott bevétele biztosítja a klinikai kiadási tételeket, de másrészt a klinikák külön bevételei biztosítják ma a klinikák fentsrtását, minthogy sajnos a költségvetési kiadási tételek a klinikák nélkülözhetetlen szükségleteiről nem gondoskodnak. B" a bevétel ok biztosításának módja egészen másnak kell lenni az ápolási dijakkal s a külön bevételekkel szemben. Tanártestületünk azon véleményben van,hogy a gazdasági hivatsl szakközegeinek feladata ois sorban az, hogy az ápolási dijakról gondoskodjanak. A közös kórtermi betegekkel szemben a még érvényes, de teljéin célszerűtlen,el avult szabályzat gondoskodik. Helyes az a törekvés, hogy a betegok lehet'log a klinikán való tartózkodásuk alatt fizessék meg ápolási dijaikat. Ha ez nem történt meg,az eljárás bonyolult volta igen sok levelezéssel,tárgyalássai jár,s sz eljárás nem egyszer többe k^rül,mint a behajtott összec. De a készpénzzel való fizetésnek nem szabad zaklatássá fajulni,nem szabad fele«dni, hogy a klinikai beteg egyúttal az oktatás és búvárkodás céljaira re szolgál. A klinikák igazgatói ugyn e’ondossn ügyelnek arra,hogy a betegeknek e két cél no legyen hátrányára, de az tsgadhatstlsn,hogy a betegek ismételt vizsgálata ,demonstrálása súlyosan érinti okot s még nem is távoli azon idő',amikor az volt a felfogás, hogy s klinikai közös kórtermi beteget díjtalanul kell ápolni. Az államháztartás egyensúlyának biztosítása azonban azt s rAndszert állapította meg, hog3r a betegek ápolási dijainak meg-Söá CH
