A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
8./ Dr._acél Dezső és Dr. Lorbei leó: A tömény sóo-ldatok haemoly£alo_hatasa ^s_a^i^jű^ü^anTsLiusa. jMJ^o^ászat^ 192‘Ti7' " "— w Dolgozatukban azt vizsgálták, hogy bémöve hipertóniás oldatainak sora a vörös véisej texet oldó ..atásuaat nazve azonos volt a Hofmesiter-fále duzzadási sorial. *.z egy vegyértékű iéuek azonos anionnal biró sóinál aequiuoleKuláiis kooo ént ratio* mellett a hae^ molysis mértéke különböző lehet, ami az egyes kationok hatására mutat. A több vegyértékű fémek sóinál a kationhatás erősebben nyilvánul meg. További kísérleteikkel pedig azt mutatták ki. hogy a vörös vél sejteknek a hipertóniás sóoldatban bekövetkező oldódásinak oka a vörös versetek megduzzadása. 3zt sikerült bebizonyitani egyrészt annak a kimutatásával, tiogy a vörös verseitek térfogata növekedik a hipertóniás Konyhasóoldatban. másrészt azzal, hogy a vörös vérsejtek oldódásánál a Hof - meister féle duzzadási sor érvényes. Birálajt: többféléi feldolgozott kérdés, mely inkább klinikai érdekessége !-8. a./ Dr. Ac£lJDezső_ás dr. Iorber_Leó: Über Haemolyse_in hypertonischen áaTzTösungen und iEr~^tcE-~nismus. 7_ 3iocE. Zejt£chx11T Tylp*£/ Ugyanaz németül. 9. / Dr. Acél_Dezső_és Acélné_pr. Vácse_i Annaj^AzJÍ ^senteri bacillus physiőlpgi ás agglut Tn£t íó^áróT gsjan.iiar jogáról._/gGyó^aszag 1924/ A szerzők ezen közleményükben as Y dysenteria bacillus u.n. physiologiás agglutinátió javai foglalkoztak. Vizsgálataikat három i - ránvba végezték. • 1. / Az itteni szülőnőknél is tapasztalhato-e az u T agglutinátió? 120 retroplatentáris 'és köldpzvéxt dől agglutinátióhoz 5 Y torzson kivül Flexner, ahiga-Aiuse zseket is használtak. Vizsgálataikból kiderült az, hogy a relroplacentáris savók tekintélyes része agglutinálta az Y törzseket, ellentétben a köldökvérsavókkal, melyek csak kis százalékban es egész alacsony higitásnál agglutinálták az I bacillust. Azonkivül kimutattak, hogy az egyes Y törzsek között is nagy különbségek vannak a rét roplac ént r ár is sa vóval való agglutinálhatóságuk szempontjából. , 2. Yi ennek az agglutmátiónak a iinonabb mechanizmusa? Vizsgálataik mindenekelőtt kimutatták azt, hogy a physisiologiás agglutinátiók oka a vérsavóban jelenlegő agglutinin, fovaboi kisárleteitben vizsgálták ezen agylutininek aviditasi es absorptiós tulajdonságait, s kimutattak azt, hogr a retroplatentáris savó agglutininieinek nagyoob az absorptiós és aviditási képessége, mint a megfelelő kőid öli ver savó agglutininieinek. Továbbá azt is kimutatták hogy a rétroplaceutralis savó I agglutinin i e hővel szemben ellenállói) mint a köldöKvérsavoá. Mindezek után megvizsgálták azt, hogy a köldök ill. a retro *plapentáris vérsavóban előíordulo Y agglutinátió spéciiixus-^e. fi vizs - álatok azt mutatták, hogy a retroplaeentáris savó agglutínmje speoi - ikus, a köldökvérsavóé nem. . , , . , Mindezekből az következik, hogy a retioplacentáris versuvc .n, physiologiás goztait fel. Az es typhus tör -
