A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
Dr. A C 1 L DEZSŐ tudományos dolgozatainak III. fokú bírálata. Előterjeszti: Dr. RIGLER GUöZTAY ay.r. tanár. Tekintetes Tanáritestület ! Dr. Acél Dezső a közegászságtani intézet tanársegéde ezelőtt 10 ás 3/4 évvel / 1918. márc.25-én/ magántanári habilitatioját kérte az •' Egészségügyi vizsgáló módszerek' cimü tárgykörből.A magántanári habilitatiós szabályzat 7. és 8. áj-ai által előirt minősültságet a Jgkintetes Tanári Testület folyamodónak meg - adta.- A 9.-10. és 11. ,)>-ok értelmében kötelező második tárgyalás - nál a Tekintetes Tanári Testület 1919. február hó 6-án tartott III. rk. ülésén, jónál látta a b. liebermann tanár és,Preisz tanár urak előterjesztése után a magántanári képesítés 11. értelmében egy harmadik bírálót is kiküldeni Bálint tanár dr személyében / 4,197-1917 K.J/ Karunk folyó tanévi / 1928. szeptember'25./ ülésen Bálint tanár dr előterjesztést tett az irányban, hogy most már a közegászségtani tanszék be lévén töltve, - adassák ki a rég pihenő ügy alulírottnak. A Tekintetes Tanári Testület igy is határozott. A harmadik bíráló kiküldésinek az volt az oka, hogy Acél dr. irodalmi működésének tudományos súlyát a 2 bíráló egymástól erősen eltérően értékelte, b. Liebermann tanár a folyamodóban“kiváló tehetségű és készültsége szakembert lát, aki a hazai tudomány díszére fog válni, akit fedhetetlen jelleme nagy szorgalma ás tanítók épessége is praedestinálnak az akadémiai pályára. Preisz tanár*elismeri ugyan, hogy Acél dr. rendelkezik a buvárlaci gyakorlottsággal ás kritikával, mely őt az orvosi tanulmányok önálló művelésére és^onálló kutatások végzésére képesíti ás nem kételkedik abban, hogy Liebermann tanárral közösen publikált dolgozatokban az eszmék fölvetésében ás kidolgozásában Acél dr.-nak is melcó része van, saját tudományos közleménvei azonban apróbb témákra vonatkoznak és nagyobb elmélyedést nem árulnak el. Tekintetes Tanártestület ! Folyamodó 1918.-ig megjelent dolgozatainak tanulmányozása után Preisz tanár bírálatához kell csatlakoznom, - bármennyire is meg - értem Liebermann sokkal dicsárőbb ás melegebb méltatását, amelynél kétságenkivül érvényesült a sok évi személyes érintkezés és olyan érdemek az intézeti életben és tanításban, amelyeket sem Preisz tanár, sem én nem ismerhetünk. Acél dr.-nak 1918-ig 19 dolgozata jelent meg nyomtatásban, mintegy 160 oldal terjedelemben. Ebből 3/5 rész. 10 drb. 100 oldalon a saját - 2/5 rész, 9 drb. 60 oldalon Liebermanual közös szerzői név alatt Mindezek már a 2 bíráló által bőségesen ismertetve lévén a csatolt ok - Hiányokban a 10 saját dolgozat közül csak 3-at emelek ki, - amelyeket a legértékesebbnek tartok. Ezek: “ a vörös vérsejtek ellenállásáról."— Újabb adatok a vitaminról ás Salétrom kimutatása huskász ítmény ekben’*Ugyanezeket és ugyanig? méltányolják előző bírálók is. Ha ezek' értekét összehasonlítjuk a Liebeimannal együtt közölt 9 dolgozatával, azt kell mondanom, hogy utóbbiaknál a felvetett problema súlyosabb, a megfejtés nehezebb, természetes tehát, hogy belső értékük is nagyobb. Ugyanezt mondja Preisz tanár is.
