A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. január 22., 4. rendkívüli

3

50

Weigert, van Gieson, Nissl, Bielschowsky, Lev&diti, Noguchi módszereivel számol be, mely eredmények részletes ismertetése a^kovetkezc nagy, 12 nyomtatott ívre terjedő munkálatban történik.

9. / Zur Histogenese der Tabes.Zsc'hr.f. d. g.F.IÍ. 66.1921,- Hnnek kivonatos ismertetése.2 dolgozatban:

10. / Sür la pathogenes du tabes.- archives Suisses de Neurologie et de Psych, 9.1921. ' és

.'■A4. • Ui Vq» uuy ávjm/ uw • x w a o » .w x v ^ c- 'A' •

RICHTER alapvető vizsgálatainak eredményit a következő pontokban foglalja össze:

1./ a tabes gerincvelői elváltozásait az u.p. gyokáridegre — nervus radicularis — szolitKozó lueses sarjszovet, melyben spiro - ohaeta pallidát kimutatni kénes volt, okozza és feltételezi * gerinc-J jr -I t V t • » n * . •• *» v r 1 ✓x rí f 1 /» * n -1 T > I * -I y y . • 1 »'«y • i

iulása folyik. Az első, aki e helyen kereste a tabes kórokozó elváltozásait, a francia Nageotte volt,de aki RICHTER szerint nem definiálta az elváltozások "kórszövettani mibenlétét helyesen, mert nem szerepel e helyen a tabes folyamán a gerincvelői burkokról per Qontinuitatem a gyökérideg burkaira átterjedő közönséges gyulladásos folyamat,

O hanem egy önállóan kifejlődő luesés sarisaövet, mely a subarachnoidális zugban s'uspensált, majd a nervus raűicuiaiisra lecsapódó spirochaeták által ind it tátik meg.

2./ A csigolyaközti dúcokban nincs elsődleges, csak másod - lagos elváltozás, mely* a gyökérideg pusztulásával aranyos.

3./ A gerincagy-burok looos elváltozásai a tabesnek lueses természetű kisérő jelenségei, ,

4./ A.Reűlich-Obersteiner-féle gyökbefüződés helyének a tabes körfolyamatában jelentősége ninos.

5./ A hátsó gyökök spinalis folytatásában vagyis a hátsó'kötelekben csakis a másodlagos elfajulás folyamata szerepel, tehát önálló rendszeres elváltozások .'hiányzanak.

6./ Az agyi idegek tabeses elváltozásai lényegükben .véve azonosak a gerincvelői gyökérideg bántalmaival.

?./ 15 tabeses eset közül négyben sikerült.a. gyökérideg sur,;szövetében a spirochaetát megtalálni.

cveloi illetve agyi elváltozásoknak meginditója. Ehhez képest a^tabes spirochaeták áltál közvetlenül előidézett lueses megnyilvánulás melynek sajátos jellegét a bán faló in székhelye adja meg. A tabes változó tünetei, melyek nol agyiak, ^ol ge - rincvelőiek, érthetők a spiroohaeta helyi lepeleoedéseoől; érthető a paraiysissel való szöbödése, mert mindkettő valóságos spiroohaeta - bántalom ás nem misztikus metalueses bántalom.

12./ Bemerkungen zur Histogenese der Tabes.-arch f.Psych. 67.

Javarészt kritikai megjegyzések Hassin és Jakob dolgozataira; elismeri, hogy a tabesnél az általa kimutatott gruhulomán kivul plasmaSQjtes és iymphocytás érkörüli beszürődések is előfordulnak, de ezek kivételesen akkor jelentkeznek, ha u.n. szövődött tabessel van dolgunk vagyis’intensiv meningitises elváltozásokkal. Visszautasitja, teljes joggal, Jákobnak azon megjegyzését, hogy a tabesnél a hátsó kötelekben az endogen pályák rendszeres elfajulása előfordulna, mert_ hiszen ezek a tiszta tabes eseteiben typikuaun épek maradnakv Nyomatékkai.utal újból arra, hogy a tabeses folyamat lányegében a subarachnoidalis űrben játszódik le úgy az agy mint a gerincvelő részéről, vagyis az opticustól le az utolsó sacral idegig terjedő nagy felületen. Itt gyökér gyökér után betegszik meg. Utal Igersheiiaer-nek az opticusban talált spirochaeta leletére arra, hogy a spirochaeták és a vascularis elváltozások nem az opticus belsejében, hanem a burkában mutatkoznak. Közelebbről vázolja a spirochaétáknak tulajdonítható szerepet Tinel-nek a subarachnoidalis űrbe végzett china tusos befecskendezései kapcsán, me - lyékből kitűnt, hogy főleg a subarachnoidalis oldalzugokban dús festék