A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
163 / 1928-29. 9 Dr. RICH TüR HUGÓ főorvos tudományos dolgozatainak II. fokú bírálata. Előterjeszti: Dr.. SCHAFFER KÍR0LI egyetemi ny.r. tanár. TEKINTETES ÖRVOSCARI TaK ARI TESTÜLET ! o Azon irodalmi munkákra nézve, melyeket Dr. RICHTER HUGÓ magántanári képesítés iránt való folyamodványához mellékelt, van szerencsém véleményes jelentésemet a*következőkben bemutatni. Dr. RICHTER HUGO nyomtatásban megjelent munkái a következők: 1./ Beiträge zur diagnostischen Verwertung der cerebrospinalen Flüssigkeit in der Psychiatrie.-Zeitsehr. f.d. g. jtf.P.19L0. 250 elmebeteg liquorját fehérjetartalmára vizsgálta meg. Bevezetőleg a spinalis punctio methodikájárói szól, majd hangsúlyozván a liquornak vértől való mentessége nagy fontosságát,"első sorban a Honne-Apelt, azután a Ross-Jones módszerével végezte vizsgálatait. légő következtetései a fehérje-próbák baszna vehetőségé tekintetében: 1./ A qualitativ reactio nem absolut diagnostikus sem a paralysis progressiva felállitásában, sem kizárásában. 2./ Lues cerebri esetén oly gyenge reactio volt nyerhető, hogy diagnostikailag sem volt érték esithető. 3./ Functionalis psychosisok esetén a fehérje próba nefativ. 4./ A quantitativ próba csakis a qualitativ react lóval együtt asználható fel diagnosztikailag oly értelemben, hogy az erős qualitativ próba egy relativ gyenge osszad: ehérj epróbaval a paralysis mellett szól. 2./ Zur Anatomie Und Physiologie der Foerstersehen Radikotoinie. Zeitschr. f.d.g.N.P. 1913. Adatok a F.-féle raikotomia anatómiájához és physiologiájához. Orvosi Hetilap 1914. A dolgozat"megjelenése idejében a szakirodalomban a F,fále radikotomia nyomán kifejlődő anatómiai elváltozásokról még csak 1 közlemény jelent*meg. - Bgy nyilván lueses alapon nyugvó féloldali bénulás eseten, mely spasmus mobilis-szál társult, utóbbinak megszüntetését célozván a felső végtag részéről, rezekáltattak a C5,6.t,D 1 hátsó gerincvelői gyökerek. Szerző nem találván őrzési zavart a rezekéit' gyökerek dermatomái területén, beigazoltalak látja Sherringtonnak tanár a plurisegmentalis beidegzés tekintetében; esetében a gyökátmetszés sikertelenségét a spasmus irányában abban látja, hogy a műtét aránylag idős egyénen történt; végül’* a spasmus mobilis ma-" farázatápa,' mivel a thalamus ép, az agykergi lágyulásban véli fellálni. Érdekesek anatómiai leletei: X./ a megfelelő gerincvelői csigolyaközti dúcokban 254 nappal az átmetszés után feltűnően csekély elváltozások voltak; 2./ a gerincvelői hátsó kötélben tipusos felíiágé gyökdegeneracio volt található. 3./ Zentrale Veränderungen nach experimenteller Beri-Beri der Taube.-Zeitsehr.f.d.g.H.P. 1913. Kísérletes beri-beri vizsgálatok galambokon. M. Orvosi Arch.1914. Vitaminjától megfosztott hántolt rizzsel etetett galambokon vagyis kisérletes ben-beri mérgezés eredményeként tünettanilag nagyfokú egyensúlyzavart, kórszövettanilag a kp.".idegrendszer nagyfokú vérbőségén és vérzésein kívül főleg a kisagy és gerincvelő ídegsejtjeiben talált elfajulást. Különös jelentőséget tulajdonit a galamb corpus bigeminusábán levő nucleus motorius tegmenti nevű magban talált*elfajulásnak és szerinte a mérgezési tünetek és e sejt - csoport súlyos és állandó elváltozása, kozott az oki összefüggés i - gén valószínű* • A kísérleter beri-beri kórszövettani leletét igen 56
