A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
46 *7 i anyzik s asik ezert malignus folyamatra hajlamosak. .1 ragályozás indulásával «z«k megbetegedései k&lmözódtal, b^tei'iumpassageuk viszont a virulentia fokozódásához vezethetett, Ezt a magayrázatot támogatja a malignus esetek százalékmegoszlása az egyes korosztályokban: a kórház beteganyagában a malignitas fonozodasa csaknem kizárólag azokra a korosztályokra esik, amelyek a legutóbbi morbiditási hullámvölgy alatt születtek. A malignus lefolyás magyarázatát nem lehet a serum hatásosságénak jelenlegi csökkenésében Keresni. A kórház régebbi beteganyagának áttekintéséből és az esetek súlyosság szerinti- osztályozásából / atoxikus, toxikus tonsillaris^ toxikus palatumos folyamat:/ világosan kitűnik, hogy a régebbi kisebb serunadagpk nagyobb hatása csak lát - szólagos, A valóban toxikus szájpadra.kiterjedő folyamatok legalitása a régebbi kisebb. 10'.000 I,,3.-án aluli /" dosisck mellett igen maga - san állott / 75 y s a toxikus tonsil láris folyamatoké is 3Ö-40 ^ között volt. S.a gyógyuló esetek túlnyomó része a 10 éven felüliekre esett; 4 éven aluli gyermek öi/„ egy ;eu gyógyult me* a palatumos csopor rjj/ ^ __ .. .. A dosisoknak igen tetemes növekedésével / ÍD.ötlO-lOG.öÖ I.S./ a toxikus tonsillaris esetek letalitását sikerült 3.3 >-ra csökkenteni a korán kezelésbe vett esetekben. S magas dosisok mellett a korán sa - vózott hypertoxikus esetek letalitása is tetemesen csökkent ugyan /32-36 yV s a serumtherapia hatásossága eltolódott a fiatalabb koxosztáylok felé, e csoport letalitása azonban igy is igen magu.s. Bizonyos sulyossági fokon ás toxinárzékenységen túl a rohamosan termelődő és fix'álodó toxin a localis tünetek prompt befolyásolása ellenére is lokális kimenetelhez vezet myocarditis vagy vasomotorbénulás folytán. A jelenlegi malignus esetek túlnyomó része az oedemás ty - pushoz tartozik és könnyen félrevezethet / abscessus praetonsillari^. Szert ajánlatos minden gyanús esetben nagy adag serumot adni már a bakteriológiai diagnosis bevárása előtt. / Orvosi Hetilap, 1923. 13.sz./ 7. A jjiűk-próbára vonatkozó tapasztalataink. okarlátdiagnosisra az egyszeri bickprőba nem alkalmas. A kezdetben positiv proba későbbi negatívvá válasa nagv valószínűséggel skarlátra, vagy legalább is skarlábos fertőzésre mu/stat; a fertőzés latensen is leíólynatik. _ > , -Tartós positivitás skarlátot nőm^zár ki; magyarázhatja a hiányos antitoxinképzés. Srre vall, hogy sayózótt^súlyos esetekben gyakran visszatér a.positivitás, recidivuk előtt pedig-.a próba mindig positiv. ugativitás ukai la u elleni ve W.btségre mutat, da nem ad abáltala jelzett mértéké bizonyos körülmélehet. Ezekben az esetekben egedásek'enyhék s TgV foitököttek./passiv immunizálása a T)iok-oróba°eiedményétől függővé, tehető, Elkülönítés azonban negativ próba mellett is szükséges, mert a skarlátstreptococcus toxin-immun egyéneken is. okozhat súlyos kiütésnélküli, torokfolyamatot. / Orvosi -Hetilap. 1928.28. sz./ Kalocsay ár., ki H A fertőző.be ■etegs. »CT&'Z- áEr í Unikumából1' kér habilitatiót, néhány érdemes dolgozattal támogatja folyamodványát, i zek között originalitás tekintetében-kétségtelenül első helyen áll « A scar lat humansavó-therapiá ja4 cimü habilitátios munkalat-nax kijelöli; 'dolgozata, mi mellett különösen figyelembe veendő' 3. számú, o a-* 9 .
