A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. január 22., 4. rendkívüli

528 / 1928-29. Dr. HO SG NI I JÁNOS egyetemi tanársegéd tudományos dől-1- . - -- • *- . - f t*. i . 7 f • •• . - -gozatainak II. fokú bírálata. Előterjeszti: Dr. FARKAS GÉZA egyetemi ny.r. tanár. TEKINTETES TAUÍElTíSSTOLSP í O' o A Tanártestület 1928. évi május hó 24-én tartott II-ik rendkívüli ülésében Dr. ifesonyi János egyetemi tanársegédnek ” A secretiók élettana” c. tárgykörből magántanári képesítéséhez az I. fokon hozzájárult s irodalmi működésének megbirálásával mint egyik bírálót alulírottat bízta meg. E megbízatásomnak a követ - kezűkben van szerencsém eleget tenni: Mosonyi János dr. folyamodványához 17 dolgozatot csatol. Habilitatiós dolgozatnak az 1. és 2. számunkat jelöli meg. Tudó - mányos közleményeinek rövid tartalma a következő: 1./ Chemische und physikalisch-chemische Veränderungen^im__ Blute.bei experimentélleh Nephritideh. Zschr. T kim. Méd. 1923. w. ....... * ~ 6 kutyán mesterséges vesegyulladást idéz elő és a vér os­­mosisnyomásának és maradéknitrogentartalmának viselkedését vizs­gálja. £ mellett pontosan figyelemmel kisári a vízforgalmat, a­­mit különben a testsúlynak mindennap való meghatározásával is el­lenőriz. A vesemérgezásek ränthardinnal, uranni trat tál és sublimát­­tal történtek. A cantharidinnal mérgezett kutya vérének fagyás - pontja 0.512 o C-ra emelkedik, majd lassan ui'ra a normális értékre süljed. A maradéknitrogen értéke nem változik. Uranmérgezésnél nagy­fokú nitrogenretentio észlelhető; a maradéknitrogen 107.8 mg emel­kedik. Ezzel összefüggésben változik meg a vér fagyáspontja is, a­­mi emelkedésben / ~Ö.o3 o C-rs/, maja a nitrogenkiürités fokozódá­sával együttjáró sülyedésben nyilvánul meg. Süblimátos-vesénél kez­detben nemi nitrogenretentio észlelhető, amit fokozott kiürítés vált fel; a vér maradékni trogen je a normális érték alá / 13.2 mg e­­sik. Sajátságosán változik meg a vér fagyáspontja. Kezdetben emel­kedés észlelhető / -0.505 o c/, majd,bar az"állat szervezete még mindig tart vissza vizet / ami a megivott viz és kiürített vizelet mennyisége közötti különbségből, továbbá az állat súly gyarapodásé - ból megállapítható/ a vér fagyáspontja mélyen leszáll. E jelenség az egyik kutyánál két esetben a másiknál egy esetben volt eszlel - hető.'A fagyáspontnak a többi mérgezésesetekkel szemben való saját­ságos viselkedését azzal magyarázza, hogy a már beállott /primaer/ vizretentio, valószínűleg secundaer módon az anorganikus sók re­­tentióját vonja maga után. 2J a./ összefüggés a ver ilalCl- tartalma s a gyomor sósav .. képződése között. M. Orv. Arch. 1925/ 5./ Zur Hagensalzsäurebildung aus den Chloriden des Blutes Biochem. Zsch.169.192B. A vizsgálatok a gyomorsósavképződés chámiai lefolyásának kérdésével foglalkoznak. 2 célból házihyulaknál emésztéssel^kap - csolatban várchlorid-meghatárózásokat végez. Oxydáláshoz KIM) 4-et használt; az eredmények teljesen megbízhatóknak bizonyultak. Ugyan­ezen házxnvulakon Tangl H. a vér kötött GO 2-tartalmát határozta^ meg, ami az emésztés után emelkedést mutat. Ezen kísérleti eredmé­nyek felhasználásával az emésztés után beállott vérchlorid-csokké­­nisből gyomorsósavkápződésre következtet, amely valószínűleg csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom