A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 15., 5. rendes
fiatal nemzedék sorából is többem az első sorba^. küzdöttek fel magukat. GRÓSZ EMIL ny,r, tanár a bizottság egyhangú javaslatával szemben nem óhajt ellen inditványt tenni, de kifejozést óhajt adni azon nézetének,hogy a pályázat ki Írásának indokolásával nem ért egyet, A meghívás a tanszék betöltésének egyik módja ég pedig az a módja,mely legjobban megfelel az egyetem autonómiájának. E mód legjobban biztosítja a kar többségo akaratának érvényesülését. Ezzel nem akarja azt mondani, hogy a többségnek mindig igaza is van. Semmikép som szabad a meghívást olyan módnak tekinteni,melyet csak kivételesen nagy tudósokkal szemben szabad alkalmazni,, E felfogás a pályázat utján tanszéket nyerőkre sérelmes is volna, hiszen azok között is vannak épen olyan kiváló tanárok, mint a meghívottak között. Különben egy év előtt a II.szemészeti tanszék betöltésekor a tanszék betöltésének módjairól kimerítően szólott s a kar akkor ez álláspontot helyeselte. A meghívás azért is helyesebb, mert legkevésbé sérti a meliózöttokotn kik között ordinariusok is lehetnek, kik a pályázatban vagy nem is óhajtanakrészt venni,vagy ha részt veszftak,s nem nyerik el a Kar többségét, ez reájuk nézve bántó. A Dékán mint elnök és a bizottságnak tagja megjegyzi,hogy maga is elvileg a meghívást - — '-------- ’ - ítszi tehát a kérdést, hogy elfogadja-e 3 kar a ’£ej ■ 3 oltebizottsrág javaslatát. A kar a bizottság javasló ~ * tát egyhangúan elfogadja és kéri 9 Nagymélt. vall. és közokt.
