A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1928. november 13., 3. rendes
Egyetem Tanácsa Méltóságos Dékán Urnák és az Orvostudományi Karnak megható kegyelet által sugallt ama kérését, hogy az emlékünnep céljaira az egyetem auláját bocsássa rendelkezésre,megtagadta. Nem tévesztem szem elöl, milyen hálával tartozom annak az egyetemnek, amely közel félszázadon át atyámat egész szivvel magáénak vallotta s diszének tekintette* Nem felejtettem el, hogy alig másfél évtizede ugyan ez az egyetem, fénykora delén, ugyanabból az aulából temettette el atyámat, amelyet ma emlékétől megtagad* A Tanács többségének valódi szándéka azonban egyetemi körökben szinte köztudomású lett s szinlelnom, mintha nem volna róla tudomásom, nem lehet, Az ón mogitél esem szerint,- Korányi Frigyes fiának megítélése szerint,- azonban az ebből 3 szándékból eredé határozat a halott emlékének olyan megsértése, amelyhez hasonlót életében soha somilyon oldalról sem kellett elszenvednie. Az Orvostudományi Karnak, mint legilletékesebb bírónak, az a határozata, hogy jóllehet a többi karok képviselői Atyára emlékét a maguk körétől idegennek ítélték, a Centennariumit mégis megtartja,- ha a Tanács által kívánt szükebb keretben is,- teljes elégtételt szolgáltatott mindazoknak, kik Atyámat tisztelték. Egyetemi centennárium - ünnepélyeknek azonban csak úgy van értelmük, ha azokhoz az Egyetem egésze hozzájárul. így tartják ezt általánosan a külföldi egyetomek is. A Tanács állásfoglalása, amely bizonyára becsületes meggyőződésből ered, de amelyet Atyám emlékének őszinte tiszteiéi kegyeletsértésnek éreznék,- semmi esetre,sem teremtett olyan harmonikus érzelmi atmoszférát, 3^6
