A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1928. november 13., 3. rendes
y— *±u — e német nyelven letenni. Véleménye szerint oly értelmű választ kellene adnunk a folyaadónak, hogy amennyiben oklevelét a kar honositandónak mondja ki a szigorlatokat a fonállő szabályzat értelmében magyar nyelven koll letennie, mórt »«nki som kötelezhető arra, hogy idegen nyelven szigorlatozhasson. Ez azonban nőm zárja ki azt, hogy ogyos tanár urak önszántukból, ha orro hajlandók és őzt esetleg épen a folyamodó érdokebon hasznosnak és szükségosnok válik, esetleg námot nyalvü kérdésokot. is intézzenek a jelölthöz. A kar Lenhossék tanár felfogását mindenben osztja, X. A kar továbbiéj'losztási programja. /A lágymányosi tolok megszorzáséra vonatkozólag s kar közbenjárása a fővárosnál. p Dr. drősz Emil ny. r. tanár mint a kitűzött bizottság elnöke m a következő jelentést terjeszti a ka® elé; -Egyetemünk REGTORA MAGNIFICUSA karunkhoz- \ átiratot intézett»mi^yben közli, hogy a vallás és közoktatásügyi Miniszter Ur a Tanács előtt annak adott kifejezést, hogy Örömmel látná, ha a lágymányosi telep ügyében egyetemünk a székes fővárosnál közben járns. Kéri a Dékán Urat, hogy s kar véleményét közölje. A jogi kar a Miniszter CJr ezon kivánságát V v máris magáévá tette, s a Tanács is hajlandóságot mutat, hogy a terv kivitelét előmozdítsa. A Dékán Ur ez átirat előterjesztésekor reá mutatott arra a veszedelemre, hogy e nagyszabású terv háttérbe szoríthatna fakultásunk égető szükségleteinek kielégítését. Ezért azt javasolta, '^)
