A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. június 4., 9. rendkívüli
3385 / 1928-29. Dr. BALIA -G I ISTVÁN egyetemi tanársegéd tudományos dolgozatainak II. fokú birálata. Előterjeszti: Dr. BUDAY KÁLMÁN ny.r. tanár. TEKINTETES TANÁRTESTÜLET ! A Ballagi István dx.-nsk magántanári habilitatiót kérő folyamodványához mellékelt irodalmi dolgozatokról véleményes jelentésemet a következőkben van Szerencsem megtenni, az egyes dolgozatokat megjelenésük időrendje szerint sorolva fel: 1./ A Magyarországon előforduló mikrosporon, trichophyton, epidermophyton"és aonorion-gombák. Kulonlenyomat hékam La.ios negyedszázados tanán működésének évfordulójára irt dolgozatokból, 24 oldal 1924,- A Sabouraud példájára különböző országokban megindult dermatophyton-tanulmányokat Magyarországon Neuber Eae kezdte meg.na - gyobb méretekben; ő 1200 esetet vizsgált, majd Ballagi 1924.-ig 2 es fái év alatt ÓOÖ esetet dolgozott fel kitenyésztés, a fructificatios orgánumok vizsgálata s esetleg állatojtás utján. A klinikai ______5 felismerés leginkább a trichophyton faiokra nézve ütközött nehézségbe. A kitenyésztést és a fuggőcseppoen való vizsgáképből vaJ latot Ballagi a Sabouraud módszerei szerint végezte, de vele ellentétben azt tapasztalta, hogy tisztán a fructificatios szervek alapján inkább osak az egyes csoportok különithetők el egymástól s nem az egyes fajok is. Allatoltásai különösen az állati eredetű gombákra nézve voltak sikeresek. Az egyes gombacsoportok közül a mikrosporia-esetek az utóbbi időben szaporodtak^ néha a normális klinikai képtől eltéréseket is mutattak. Szerző 3 esetben a mikrosporon fulvumot is ki tudta tenyészteni, amely Délamerikában honos s eddig Európában nem találták, A tnchophvtonok közül leggyakoribb volt a violaceun mig a crateriforme. amely Neuber vizsgálatai szerint i* gén sok borbélymühely-fertőzést okozott, újabban meglehetős ritkábája is. Végül egy táblázatban összehasonlítja Neuber és saját eseteit gombiatok és kérésétek szerint. Ballagi vizsgálataiban összesen 21 különböző gombafajt tudott kií-gyiy kitenyészteni, köztük több olyanokat is, amilyeneket Neuber még nem talált s azt a következtetést vonja le, hogy a dermatophyton-íióra egy ugyanazon orszábban is évek múlva változhatik. A nagyon gondos tanulmányt 12 különböző gombafajról felvett szép kultura-fénykép illusztrálja. Ugyanezen dolgozat németül is megjelent a Dermatologische Wochenschrift.1926.évfolyamában. 2, / Az epidermophytiáról és kórokozóiról. Orvosi Hetilap 1925. 6 oldal.- Az'úiabb kutatások kiderítették, nogy epodermophyton is többféle van. A bőrklinikán 4 év alatt 98 epidermophyton kultúrát tenyésztettek ki, ezek közül 97 a közönséges epidermophyton inguinalenak felelt meg, egy pedig a Japánban otthonos epidermophyton rubrum volt. Tüzetesen ismerteti az előbbi növekedését különböző esetekben, a pyogen coccusokkal való vegyes fertőzéseket, a fructificatiós szerveket, azután leírja annak az esetnek, amelyből az epidermophyton rubrumot tenyésztette ki, a klinikai képét s ezen gomba tenyészetét, amelyben a piros színeződés volt a legfeltűnőbb jelenség. Azt hiszi, hogy ez a gomba átmenetet képez a trichophyton és epidermophytonfaiok közt. Végül az epidermophytia változatos klinikai képét rajzolja a klinikán szerzett tapasztalatai alapján. 3. / A Trichophytidekről, mikrosnoridekről és favidekről. Orvosi Hetilap 192b. o. oldal.- Á Kerio.:'Jeléiben szenvedő gyér-
